Újabb kötelezettségszegési eljárás elé nézhet Magyarország a május 1-jén hatályba lépő földtörvény miatt. Legalábbis erre utal a bécsi Kurier értesülése, hogy Michel Barnier belső piaci biztos szerint attól lehet tartani, a magyar jogszabály miatt sérül az uniós jog. Ezt Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszternek írt levelében jelezte, hozzátéve: az Európai Bizottság (EB) "megteszi a szükséges lépéseket". A földforgalmi törvény alapján ugyanis május 1-jétől érvénytelenek a haszonélvezeti joggal terhelt földbérleti szerződések, mert azok a kormányzat szerint zsebszerződéseket álcáznak. Haszonélvezeti jogot kizárólag egyenes ági rokon javára lehet kötni.
A szakemberek arra hívták fel a figyelemet, hogy ez a jogszabály több sebből is vérzik. Az egyik, hogy 1994-2001. között ezek a szerződések törvényesek voltak, melyeket a földhivatal is bejegyezte a földnyilvántartási lapokra. Márpedig ezt nem tehette volna meg, ha a megállapodások nem felelnek meg az akkori jogszabályi előírásoknak. Sok osztrák és nem csak osztrák gazda előre kifizette az akár 15-20 éves bérleti díjat. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés szocialista alelnöke megjegyezte, számos magyar állampolgár is pórul járhat, hiszen ha oldalági rokon, vagy közeli barát kötött haszonélvezeti joggal terhelt földbérleti szerződést, akkor a magyar kedvezményezett is búcsút inthet birtokának.
A korábban kötött haszonélvezeti szerződések esetében szinte kivétel nélkül szerepel a szerződésben az a záradék, hogy a kedvezményezett tudomásul veszi, a föld a megállapodás lejártakor sem megy át a tulajdonába. Emiatt is nehéz bizonyítani a zsebszerződést.
"Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény" - mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.
Az MSZP szakpolitikusa szerint az eljárás meglebegtetése is már óriási diplomáciai kudarc. Néhány száz osztrák termelő gondját meg lehetne oldani. Ha az unió valóban megindítja a kötelezettségszegési eljárást az nagy bizonytalanságot okozhat. Egy ilyen lépés igen hosszadalmas és a döntésig a törvény hatályos. Ha viszont Brüsszel bizonyos passzusokat kifogásol, akkor aki hátrányt szenvedett az visszamenőleg is érvényesítheti kárigényét.
A vidékfejlesztési miniszter is érezhette, valami mégis csak sántít, mert egy nyilatkozatában már nem a "fűnyíróelvet" emlegette, hanem azt ígérte, minden ügyet külön kivizsgálnak.
A fideszes kétharmad által megszavazott földtörvény másik veszélyes mellékhatására az ellenzéki politikusok, agrárszakemberek idejekorán figyelmeztettek: a korlátozott földvásárlói kör és a földbizottságok túlhatalma lenyomja a termőföldárakat. Ezt most már néhány hitelintézet is megerősítette, hiszen arra biztatják ügyfeleiket, várják meg a jogszabály május 1-jei hatályba lépését, mert utána, ha jogosultak rá, olcsóbban juthatnak termőföldhöz. Az MNB növekedési hitelprogramja (NHP) második szakaszában pedig az őstermelők és családi gazdálkodók a piacinál kedvezőbb feltételek mellett szerezhetnek hitelt termőföldvásárlásra - közölte a pénzintézet.
Magyarán az elmúlt három évben elért 20-30 százalékos földár emelkedés a visszájára fordul, vagyis aki nem tudja szűk két hónap alatt eladni a földjét, az nagy valószínűséggel a jelenlegi árakhoz képest már csak veszteséggel tud megszabadulni tőle.
Ez azért is ellentmondás, mert a külföldiek földvásárlási moratóriumát éppen azért kérte és kapta meg Magyarország 2014. májusáig, hogy a hazai termőföldárak legalább közelíthessenek a nyugat-európaiakhoz. Ez mostanáig úgy-ahogy meg is indult. A kormány ráadásul azzal kampányol évek óta, hogy megvédi a magyar földet, külföldiek nem vásárolhatnak. Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz. Uniós természetes személyek, ha mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező-, vagy erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai, akkor elvileg a "földműves" kategóriába sorolt magyar állampolgárokkal egyenlő jogokat élvezhetnek földvásárláskor.
Befolyásolja a piaci viszonyokat, hogy a határidő lejárta után a termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti, majd a földet legalább három éve használó szomszéd, vagy helyben lakó földműves, és a helyben lakót követően az eladásra szánt földnek az adott település határától legfeljebb 20 kilométerre lakó jogosult következik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a településeken a jegyzőknek létre kell hozniuk a földbizottságokat, amelyek eldönthetik, ki veheti meg a földet. Ha nem mondanak véleményt, az automatikusan vétót jelent majd és a nemdöntésüket sem kell indokolniuk. A hoppon maradt vevő pedig sehová sem fellebbezhet. Ha április végéig nem alakulnak meg a helyi földbizottságok, akkor azokat az agrárium sok szereplője szerint a Fidesztől nem túl távol álló vezetők irányította agrárkamara jelölheti ki.
Nem csoda, hogy a hazai földpiac a határidő előtt jócskán megélénkült, mert most még nagyrészt piaci körülmények között, viszonylag kedvező áron cserélhetnek gazdát a termőföldek.
Elmaradt miniszteri találkozók
Ha a felek megegyeznek, meg lehet szüntetni a kötelezettségszegési eljárást, de erre a jelen állás szerint kevés az esély, mert Fazekas Sándor agrárminiszter arra hivatkozva, hogy osztrák kollégája "sértegeti a magyarokat" nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Rupprechterrel. Hogy mi lesz az április 6, választások után ma még nem tudni, de még mindig lenne idő az osztrák-magyar kiegyezésre. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fontosnak tartotta a Népszavával közölni, hogy az osztrák minisztert meghívta a FAO főigazgatója és a vidékfejlesztési miniszter a Családi Gazdálkodók Éve kapcsán megrendezett Világkiállítás és Konferenciára múlt hétre, de a miniszter néhány nappal az esemény előtt lemondta. Igaz, Fazekas még februárban "hajtotta el" többször is Rupprechtert.