Milyen lehet a halál előtti utolsó éjszakája, mondjuk egy 47 éves vállalkozónak, akinek sikeres cégére az állam "visszautasíthatatlan ajánlattal" szemet vet? Nem állítom, hogy a Welt 2000 Kft. tulajdonosa, Komáromi András, minapi elhunytáért közvetlenül a kormány felel. Szeretném inkább azt hinni, hogy "legfeljebb" végzetesen megviselte a stressz. Köztük a fegyveres NAV-nyomozók áfa-csalás gyanújával tett hirtelen reggeli látogatása. Aztán, néhány héttel később, a tulajdonos egy szombaton aláírta azt a papírt, amit korábban soha nem akart. Vasárnap pedig meghalt. Végül is be lehet látni: Orbánéknak egyszerűen kellett az amúgy velük is üzletelő cég uniós pénzek pályáztatására, elosztására írt, milliárdokat érő szoftvere. Ami pedig nekik kell, hát azt előbb-utóbb elveszik. Földet, bankot, nyugdíj-megtakarítást. Közérdekből, persze, aki pedig az útjába áll az államosítási ámokfutásnak, azt eltapossák. Ez van: csak a gépezet és nem a tulajdon szent.
2010. március 8-án, a választások előtt zsúfolásig megtelt a Művészetek Palotája a Vállalkozók Országos Szövetségének gazdaságpolitikai fórumára. Az elnökségben, a magyar és uniós zászlók alatt ott ült a kormányra készülő Orbán Viktor, aki hatásos beszédben vázolta fel, hogyan fog együttműködni a vállalkozói világ és az új politikai kurzus. A baloldali-liberális nyolc évben csalódottak önfeledten ünnepelték az értékteremtő piacgazdaságot, az okos egyeztetést, az erős kormányt, az erős vállalkozói világot, a nyugalmat, kiszámíthatóságot, biztonságot, a szélsőséges, radikális változások elutasítását. Tapsoltak, mert már valóságnak látták az ígéretet. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke mindjárt erős kézfogással pecsételte meg a gentleman's agreementet (minek ide papír?), s terelte be egyetlen mozdulattal a Fidesz zászlaja alá az optimális esetben politikailag amúgy színtelen vállalkozói világot.
Éppen négy év telt el azóta. A többség - mint a társadalom maga is - lassan ébredt, s zavarodottan próbálta túlélni azt, amiért négy éve még tapsolt. A takarékszövetkezetek kényszerállamosítása miatt maga Demján Sándor, a magyar vállalkozók ikonikus alakja is éppen körkörös perben áll az állammal. Azzal, amelytől sokadmagával megváltást várt, s amelynek - "választói felhatalmazással" végrehajtott - teljes átépítésére oly büszke ma a kormányfő (és a házelnök). A piac lassú csendben ábrándult ki a Fidesz-hatalom valóságából. A Portfolio.hu választások előtt végzett kutatása azt mutatja: a kétharmados kormányzás folytatása az egyik legrosszabb lehetőség lett a választók körében. A várakozások egyértelműen negatívak, mert "nincsenek meggyőződve", hogy sikerül megállítani a gazdaság leszakadását.
Mielőtt azonban a kormányváltó ellenzék nyugodtan álomra hajtaná a fejét, azért annyit még látnia kellene: a felmérés szerint nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes politikai alakulat, amelytől a jövőben sokat várnának a befektetők. Ami azt jelzi, nincs még kiegyezés a tőkével, a piaccal. Ami nélkül viszont álomnak is kevés az új politikai korszak beköszönte.
