labdarúgás;képzés;MLSZ;utánpótlás;

- Ők kilencen teszik le a magyar labdarúgás jövőjének alapjait

A Magyar Labdarúgó Szövetség februári elnökségi ülésén ad hoc bizottság felállításáról döntött, azzal a céllal, hogy az év elejei, a korosztályos válogatottaknál megejtett tisztogatása után az utánpótlás-képzés rendszerét új pályára állítsa. 

A testületnek javaslatot kell tennie arra, a fiatalok képzési programját miként lehetne megújítani, a kiemelt utánpótláscentrumok tevékenységét összehangolni, kik irányítsák a nemzeti U-csapatokat, továbbá hogyan működhetne hatékonyabban az MLSZ-sportigazgatóság s egyáltalán, a tisztéből fölmentett Nyilasi Tibor sportigazgatói titulusát ki vegye át? A grémiumnak április végén kell előrukkolnia az elképzeléseivel.

Az MLSZ februárban nem hozta nyilvánosságra, kiknek a kezébe adta a honi labdarúgás jövőjét. A magyar futball felemelkedésének zálogát az utánpótlás-képzés jelentheti, de mint látható, eleddig számottevő eredmény nélkül működött. Hiába alakultak akadémiák, az elmúlt évtizedben nem sikerült egyetlen olyan játékost sem fölnevelni, aki az európai középmezőnyhöz tartozó klubban számottevő eredményt volna képes elérni.
Az MLSZ célja és lépése tehát érthető, az viszont nem, miért nem hozta nyilvánosságra a kilenc tagú testület névsorát.
Lapunk most közreadja, kik állíthatják új pályára labdarúgásunkat.

A bizottság elnöke Kovács Ferenc. Az idén 80. születésnapját ünneplő szakember játékosként (MTK) és edzőként (Videoton) egyaránt európai kupadöntőig jutott, trénerként efféle bravúrt nem is ért el egyetlen honfitársunk sem azóta. Ellenben legutóbb 20 éve dolgozott a szakmában, s ez idő alatt hihetetlen változásokon ment keresztül a sportszakma.

Garami József, az MTK jelenlegi vezetőedzője öt évvel fiatalabb, előszeretettel nyúl a Sándor Károly Akadémiáról kikerülő játékosokhoz.

Tamási Zsolt éppen az MTK-t kiszolgáló "alma mater" igazgatója, tehát épp megfelelő rálátása lehet arra, milyen okoknál fogva nem sikerült az általa vezetett intézményből (a momentán a Salzburggal remeklő Gulácsi Péteren kívül) európai karriert befutni képes labdarúgót nevelni.

Szintén fiatalokkal foglalkozik most Herczeg András. A szakember azzal büszkélkedhet, hogy egyedüliként jutott be csapatával (a Debrecennel) a Bajnokok Ligája és az Európa Liga főtáblájára.

Az Újpesti ikon Kovács Zoltán momentán a Diósgyőr sportigazgatójaként dolgozik, Szabics Imre a Sturm Grazot segíti, miután 32 évesen szóltak neki, hogy már nem fér be a csapatba, jobban járna, ha nem a pályán dolgozna a klub sikereiért. Az ő jelenléte is azt jelöli egyébként, hogy az MLSZ olyanokba fektette bizalmát, akik játékos pályafutásuk jelentős részét külföldön töltötték: Dárdai Pált másfél évtizede Berlinben él, a Herthából vonult vissza, s ott kezdett gyerekekkel foglalkozni; Fehér Csaba Hollandiába (PSV Eindhoven, NAC Breda) és Belgiumban (Genk) tapasztalta meg, milyen a profizmus; míg Lőw Zsolt a Bundesliga I-ben és II-ben szerzett tapasztalatokat, 2012-es visszavonulása után pedig Salzburgban dolgozik.

Növekszik a feszültség a Krím-félszigeten, miközben semmiféle előrehaladás nem látszik a diplomáciai fronton. Obama amerikai elnök sürgetésére sem tágított Putyin, nem kezd közvetlen tárgyalásokat Moszkva Kijevvel. Az ukrán vezetés törvénytelennek tartja a március 16-ra beígért krími referendumot, az orosz parlament ugyanakkor üdvözölte a "történelmi" döntést. A duma március 21-én szavazhat a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozásáról.