Barack Obama amerikai elnök csütörtökön másodszor is hosszú telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal az ukrán helyzetről, de a legkevésbé sem közeledtek az álláspontok. Obama két nap alatt másodszor telefonált, azt követően, hogy a krími parlament egyhangú szavazással kinyilvánította csatlakozási szándékát Oroszországhoz. Az amerikai elnök ismételten kifejtette, hogy az orosz lépések sértik Ukrajna szuverenitását, veszélyeztetik területi integritását. Sürgette, hogy Moszkva kezdjen közvetlen tárgyalásokat Kijevvel. Obama szerint nemzetközi megfigyelők küldésével biztosítani lehetne, hogy Ukrajna minden lakosának, az orosz anyanyelvűeknek a jogait is megvédik. Az amerikai elnök újfent sürgette, hogy az orosz egységek térjenek vissza krími bázisaikra.
Orosz források szerint Putyin a telefonbeszélgetés során megismételte saját álláspontját. Az orosz elnök szerint Ukrajnában puccsista rendszer került hatalomra, amelyet Moszkva teljes mértékben törvénytelennek tart. Oroszország, mint mondta, nem hagyhatja figyelmen kívül a dél- és kelet-ukrajnai orosz kisebbség, illetve a krími lakosság segélykérését. Putyin szerint az orosz-amerikai viszony kulcsfontosságú a nemzetközi stabilitás szempontjából, s nem kellene "feláldozni" egyes világpolitikai problémák miatt, legyenek bármennyire is fontosak.
Közvetlen orosz-ukrán tárgyalások jelenleg csak alacsonyabb szinten folynak. A brüsszeli EU-csúcsról hazatért ukrán ideiglenes kormányfő, Arszenyij Jacenyuk tegnap már Kijevben kifejtette, Ukrajna kész lenne tárgyalni Oroszországgal, de csak bizonyos feltételekkel: Moszkvának vissza kellene hívni csapatait a Krímből, befejezni a krími szeparatisták és terroristák támogatását, s tartania magát Ukrajnával kapcsolatosan vállalt nemzetközi kötelezettségeihez. Jacenyuk újabb telefonbeszélgetést kezdeményezett Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel, akivel hétvégén egyszer már tárgyaltak, de a megbeszélésre nem került sor. A krími parlament által kiírt referendummal kapcsolatosan az ideiglenes kormányfő kijelentette: "A civilizált világban senki nem fogja elismerni az úgynevezett referendum eredményét".
Az ukrajnai központi választási bizottság tegnap kétségbe vonta a referendum érvényességét, s azt is, hogy technikailag megrendezhető-e. Andrij Mahera, a bizottság alelnöke egy interjúban kifejtette: ilyen rövid idő alatt eleve nem lehet összeállítani a választási névjegyzéket, s az ukrán törvények nem is teszik lehetővé helyi népszavazás megtartását. Olekszandr Turcsinov, az ideiglenes ukrán elnök előzőleg az ukrán alkotmány 73. cikkelyére hivatkozott, amely kimondja, hogy a határokat érintő ügyekben csak az egész ország véleményét lehet kikérni népszavazáson.
Az orosz parlament mindkét házának elnöke ugyanakkor támogatásáról biztosította tegnap a krími csatlakozási szándékot. A felsőház vezetője, Valentyina Matvijenko és a duma elnöke, Szergej Nariskin egyaránt megerősítette, hogy elfogadják a március 16-ra kiírt népszavazás eredményét. Matvijenko fogadta a krími parlament elnökét, Vlagyimir Konsztantyinovot, s "bátor tettnek" nevezte a népszavazás kiírását. Szergej Nariskin, a duma elnöke "történelminek" nevezte a krími parlament döntését. Az orosz parlament március 21-én szavazhat a Krím csatlakozásáról - erről döntött tegnap a duma alkotmányügyi bizottsága.
A politikai nyomásgyakorlásnál is súlyosabban eshet latba a gazdasági. A Gazprom tegnap figyelmeztette a kijevi vezetést, hogy leállíthatja a gázszállítást, ha nem egyenlítik ki 1,89 milliárd dolláros tartozásukat. A Kommerszant című orosz lap pénteki számában ugyanakkor azt írta, hogy a krími terület integrálása Oroszországba évi 3 milliárd dollár pluszköltséget jelentene Moszkvának.
Megduplázódott a Krímben bevetett orosz egységek száma az ukrán határőrizeti szervek szerint. Míg Ukrajna ENSZ-nagykövete a hét elején 16 ezerre becsültek a Krím-félszigeten tartózkodó orosz katonák számát, tegnapi jelentések szerint már több mint 30 ezren lehetnek. Ebbe a Fekete-tengeri flotta személyzete mellett az "önvédelmi erők" felségjel nélküli egyenruhát viselő katonáit is beleszámítják. Oroszország továbbra is tagadja, hogy csapaterősítéseket küldött volna az Ukrajnához tartozó krími területre.
Az ukrán válság eszkalálódására válaszul sorra megerősítik védelmüket a térségbeli államok - tudósított a Reuters. Mindhárom balti államban, volt szovjet köztársaságokban a katonai kiadások emelését tervezik. Az Egyesült Államok hat harci gépet és egy légi utántöltő szállítógépet küld Litvániába. Lengyelország modernizálja fegyveres erőit. A lengyel védelmi miniszter, Tomasz Siemoniak bejelentette, hogy jövő héten 12 amerikai F-16-os harci gép érkezik, mintegy 300 főnyi személyzettel a laski légibázisra, ahol már tavaly óta állomásozik egy kisebb amerikai egység. A svéd hadvezetés két harci gépet küldött Götland szigetére, Svédországban ismét felélénkült a vita az esetleges NATO-csatlakozásról.
Merkel Timosenkóval és Klicskóval tárgyalt
Ukrajna európai integrációját és a válság tárgyalásos megoldását sürgette Orbán Viktor pénteken az Európai Néppárt (EPP) dublini kongresszusán tartott beszédében. Európának ki kell állnia a demokratikus értékek mellett az ukrán választások után is - hangsúlyozta a magyar kormányfő az MTI jelentése szerint. Orbán Viktor azt mondta, mindannyian egy demokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek, ahol tisztelik a kisebbségek jogait. Magyarország ezért is ítéli el erőteljesen azt a közelmúltbeli ukrán parlamenti döntést, amellyel eltörölték a nyelvtörvényt. A miniszterelnök válaszintézkedéseket sürgetett, mivel Oroszország megszegte a nemzetközi törvényeket. Európa azonban nem adhat katonai választ, de megvalósíthat hatékony integrációs politikát - mondta Orbán. A néppárti kongresszuson Julija Timosenko volt ukrán kormányfő és Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője is beszédet mondott, felállva tapsolták meg őket. Angela Merkel német kancellár pénteken mindkettőjükkel tárgyalt Dublinban. Ahogy várható volt, az Európai Néppárt tegnap döntött: a volt luxemburgi kormányfőt, Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság elnöki posztjára (Juncker 382, Michel Barnier belső piaci EU-biztos 245 szavazatot kapott).
Lapszemle
Die Welt
A kapzsi és írígy, idősödő KGB-zsarnok nem tud beletörődni abba, hogy egy olyan ország legyen az orra előtt, amelyben az emberek maguk döntenek saját sorsukról - írta Timofij Havriliv ukrán blogger a Die Welt véleményoldalán. Putyin villámháborúja elakadt. A nemzetközi közösség nem fogadja el az orosz agressziót. Az ukránoknak ugyanakkor óvatosan kell lépdelni, nem ülhetnek fel a provokációknak. Putyin az egykori Szovjetunió visszaállításának megszállottja, ezért akarja Ukrajnát elszakítani a Nyugattól, s visszaterelni a királyságába.
Daily Telegraph
Az Egyesült Államoknak van egy csodafegyvere, amelytől Putyin mindennél jobban tart, az E-bomba, a palagázforradalomnak köszönhetően új energiahatalommá vált. Az orosz elnök jól tudja, hogy ameddig ő szállítja a gázt, amelyre a nyugati világnak szüksége van, addig bármit megúszhat. Az EU-csúcson is kiderült, hogy amíg Oroszország szállítja az uniós gázszükséglet negyedét, addig a Krím annektálását némi fejcsóválással tudomásul veszik. Ha azonban Obama úgy dönt, hogy beveti az energiafegyvert, s belefog a gázexportálásba, leviheti az árakat, s ezt nemcsak a Kreml érzi majd meg, hanem a Putyint támogató oligarchák is.
USA Today
A Nyugatnak nem szabad túlvállalnia magát az ukrajnai pókerjátszmában - írta szerkesztőségi cikkében az amerikai lap. Ha a tét az Ukrajna feletti befolyás megszerzése, ez könnyen az ország kettészakításához vezethet, s felboríthatja a hidegháború utáni európai stabilitást. Katasztrofális következményei lennének, ha ismét amerikai és orosz csapatok néznének farkasszemet egy kettészakított Ukrajna határánál. Az Európai Uniónak és a NATO-nak ugyanazt az eltökéltséget, egységet és türelmet kell felmutatnia, mint amivel megnyerték a hidegháborút.
