Úgy tűnik, a Svájci Néppártnak (SVP) mindig van egy újabb ötlet a tarsolyában arra, miként lehetne még jobban elszigetelni az országot Európában. Az SVP korábbi hírhedt vezetője, Christoph Blocher által 1986-ban alapított szervezet, az "Akció egy Független és Semleges Svájcért (AUNS) a február 9-i referendum sikerén felbuzdulva, melynek nyomán korlátozzák a külföldi bevándorlást, a Schengeni Egyezmény felmondásának lehetőségeit vizsgálja.
Az alpesi országban, amely nem tagja az Európai Uniónak, 2005-ben tartottak népszavazást a schengeni térséghez való csatlakozásról. A pozitív döntést követően három évvel később, 2008. december 12-én megszűnt a határellenőrzés, 2009. március 29-től pedig a repülőtereken sem volt vámellenőrzés. Ezzel együtt az ország területén szigorították a külföldi rendszámú gépkocsik ellenőrzését, ugyanúgy, mint például Németországban a schengeni csatlakozást követően.
A schengeni csatlakozásról való megállapodás fontos mérföldkő volt az EU és Svájc viszonyában, hiszen azt jelezte, kölcsönös a bizalom az EU és az ország között. A februári népszavazással azonban valami mintha megtört volna. Mint a baseli BZ napilap jelezte, az AUNS már következő, április 26-án esedékes közgyűlése elé terjesztheti a schengeni szerződés felmondásáról szóló javaslatát. A felvetést az SVP is támogatja, "az esetleges negatív következmények figyelembe vételével is" - hangoztatta Silvia Bär, a populista párt főtitkárhelyettese.
Az SVP-ben azonban egyelőre nincs egyetértés arról, mikor terjesszék akár népszavazásra a kérdést. Lukas Reimann, az AUNS alelnöke, St. Gallen-i képviselő kifejtette, ő is a felvetés mögött áll, de "várnunk kellene a kezdeményezéssel 2015-ig". A kivárás annál is inkább indokolt lenne, mert az ország, ha nagyon enyhén is, de már megérzi a februári népszavazás hatásait. A referendum miatt a kantonok állama visszalépett attól a megállapodástól, melynek alapján munkaerőpiacát megnyitotta volna a horvátok előtt. Az Európai Unió sem késlekedett a válasszal, felfüggesztette a svájci diákok uniós csereprogramjait az Erasmus Plus keretén belül, illetve nem finanszírozza a svájci fiatalok részvételét a Horizon 2020 kutatási programban. Ezek költségeit az Európai Unió állta volna. Az intézkedés hétezer svájci diákot érint. Bár az intézkedés nem jelenti a programból való kizárásukat, csak abban az esetben maradhatnak benne, ha saját maguk fizetik a költségeket.
Az intézkedés érzékenyen érintette a svájci ifjúságot. A diákok érdekvédelmi szervezete, a VSS megdöbbenését fejezte ki, s úgy vélte, az EU döntése "a svájci hallgatók európai perspektíváinak halálát jelentik". Christoph Blocher azonban nem érti a felháborodás okát. "Tud bárki is felmutatni olyasvalakit, aki a következő két évben ne tanulhatna külföldi egyetemen?" - tette fel a kérdést szokásos magabiztosságával. Ez ugyan csak elejtett megjegyzés volt részéről egy konferencián, Julien Rilliet, a szocialisták ifjúsági szervezetének Waadt kantonbeli szóvivője azonban arra kérte az érintetteket, forduljanak közvetlenül Blocherhez. Meg is tették. Sok fiatal írt levelet a populista politikusnak, fizesse ki ő tanulmányaik költségeit. Választ azonban mindez idáig nem kaptak - írja a Die Welt.