Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány képtelen lesz betartani az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű építésére kötött paktumot. Oroszország krími beavatkozása miatt ugyanis szertefoszlottak a demokratikus országok Moszkvával szemben táplált illúziói, világossá vált az orosz politika agresszív jellege. Emiatt a kormányzatnak már nemcsak a magyar ellenzéki pártokkal kell megküzdenie a magyar-orosz szerződés hatályban tartása érdekében, hanem egyre fokozottabb nemzetközi nyomás is nehezedik majd a kabinetre az egyezmény felfüggesztése végett - nyilatkozta lapunknak Vértes András.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli: az orosz fél Ukrajna elleni lépései miatt, a Moszkva magatartását erősen elítélő az Európai Unió (EU) kiemelt szigorral vizsgálja majd, hogy Magyarország jogszerűen adta-e versenyeztetés nélkül a több mint 3000 milliárd forintos reaktorépítési megbízást az orosz állami atomipari cégnek.
Azután is kutakodik majd, hogy a beruházás során - mint azt a Fidesz-kormány nyíltan hirdette - megvalósul-e a tiltott állami támogatás. Abban az esetben pedig, ha két gyanú közül bármelyik bebizonyosodik, nagy valószínűséggel érvénytelen lesz a megállapodás. A szerződésbontás pedig előre tudhatóan az orosz fél haragját vonja majd maga után. A moszkvai vezetés rosszalló hozzáállása a későbbiekben is megmutatkozhat majd, egyebek mellett az orosz exportból származó földgáz és kőolaj árában, amit pedig az egész magyar társadalom megérez majd.
A szakértő szerint ma már a korábbiaknál is jobban látszik, hogy mennyire elhamarkodott döntés volt az Orbán-kormány részéről megkötni a paksi fejlesztésre vonatkozó egyezményt. A megállapodás ugyanis magában rejti a Moszkva részéről lehetséges politikai nyomásgyakorlás lehetőségét.
Magyar részről hiba volt abban reménykedni, hogy Oroszország adna hazánknak szabad felhasználású kölcsönt is, nem csak a paksi blokkok elkészítéshez szükséges exporthitelt - mondta Vértes András azt a sajtóhírt kommentálva, amely szerint a magyar kormány először szabadon elkölthető kölcsönt szeretett volna felvenni az oroszoktól, és csak azután fordult a tárgyalások iránya a paksi építkezés finanszírozása felé, miután ez nem sikerült.
Az elnök szerint a Fidesz-kabinet egész sor sikertelen próbálkozáson van túl, miután kölcsönt vett volna már fel a volt szovjet utódállamoktól kezdve az arab országokon keresztül Kínáig bármilyen forrásból, hogy ne kellejen megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az ország finanszírozásáról. A pénzszerzési akciók azonban rendre megfeneklettek, éppen a magyar kormányzat megítélése miatt. A kabinet ugyanis megszüntette a külföldi tőke jogbiztonságát, olyan helyre pedig egyetlen befektető sem invesztál, ahol nincs biztonságban a pénze.
Az Orbán-kormány számtalan nagyszabású pénzügyi baklövést is készült elkövetni, amelyek végül szerencsére nem történtek meg - jegyezte meg a szakember. Ezek közé tartozott például az kísérlet, hogy országunk részben török lírában adósodjon el. Akkor, ha ez bekövetkezett volna, most óriási árfolyam veszteséget szenvedtünk volna el - tette hozzá a szakember, aki szerint a paksi bővítésére felkínált orosz euró hitel is jócskán rejt magában árfolyamkockázatot.
Sajtóhírek szerint az orosz-magyar paktumot Kocsis István, a paksi atomerőmű, a Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a BKV volt vezetője segített tető alá hozni a Fidesz-kormánynak, a Roszatommal meglévő kapcsolatai révén. Kocsis részvételét a mostani egyezmény kidolgozásában nem erősítették meg a forrásaink. Az azonban vitathatlan, hogy maga irányította az atomerőmű bővítését tudományosan megalapozó, és mostani szerződéskötés alapjául szolgáló úgynevezett Teller projektet. Az is tény, hogy cégvezetőként számtalanszor tárgyalt az orosz atomipari vállalat a Tvel, illetve a Roszatom és az ottani energetikai tárca vezetőivel. Így erős kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Szakértők megerősítették lapunknak azt a máshol is felbukkant értesülést, amely szerint a magyar-orosz államközi szerződés oroszul íródott, s a magyar nyelvű változat csak egy hevenyészett fordítás. Ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány az orosz fél által kidolgozott kész megállapodással találta magát szemben, amikor január 14.-én aláírta Moszkvában az egyezséget.
