Helen Edmundson Irtás című darabját játszották már Magyarországon Debrecenben néhány éve Tim Caroll rendezésében. Horváth Csaba másfél éve találkozott először a XVII. századi Írországban játszódó drámával, amit most Upor László fordított újra.
A történet abba az időbe vezeti el a nézőt, amikor Cromwell vezetésével Anglia szemet vet Írországra és törvényt hoznak, mely szerint elveszik az írek földjét. Az őslakosokat olyan szigetre száműzik, ahol kedvezőtlenek a mezőgazdasággal való foglalkozás feltételei. A dráma tulajdonképpen egy családtörténet, egy angol férfi és egy ír nő házasságának titkaiba enged bepillantást. A kapcsolat először remekül működik, tombol a szerelem. Később a társadalmi viszonyok, a politikai változások beleszólnak a pár magánéletébe, egyre inkább megromlik a férfi és a nő közötti kapcsolat, végül az egész házasság darabjaira hull. Tovább rontja a helyzetet, hogy a nő egyik gyerekkori barátnőjét elviszik az angol katonák és Indiába küldik rabszolgának. Ezt a szörnyűséget a férfi megakadályozhatná, de félti a vagyonát, a földjét, a családját, ezért nem tesz semmit a nő elhurcolása ellen. Ez az epizód is hozzájárul ahhoz, hogy a pár végképp elhidegüljön egymástól, az életfelfogásuk teljesen különbözzön.
Horváth Csaba ezt a szövegközpontú történetet egy balladisztikus hangulatú előadás keretében szeretné színre vinni. "A mű, a történet inspirál, amelyen belül csupa olyan téma szerepel, amely napjainkban is aktuális, gondoljunk csak a nemzeti identitás problematikájára, vagy arra, milyen élet személetet kövessünk" - meséli Horváth Csaba. "A történet főhőseinek választaniuk kell a tágabb látószögű univerzális vagy a szűkebb, szélsőségesebb gondolkodásmód között, miközben legszívesebben azt képviselnék, hogy bárhol élünk a világon szeressük egymást és az élet szépségét tartsuk a szemünk előtt. Ám ezt a szemléletet befolyásolják, megváltoztatják a körülmények, különböző halálesetek, az emigráció kényszere, a földtől való megfosztottság. Ha az alapvető értékeink, az anyanyelv, a saját kultúránk, a földünk veszélybe kerül, akkor ez megbolondíthat bármelyikünket, miközben el kellene fogadnunk egymást akkor is, ha különböző dolgokról teljesen mást gondolunk, erre figyelmeztet Helen Edmundson drámája" - véli Horváth Csaba. "Azt hisszük, hogy mi ezektől nagyon távol vagyunk, de ez nincs így. Gondoljunk csak a napokban lezajlott ukrajnai eseményekre, a darabban el is hangzik: itt vagyunk az egésznek a kellős közepén."
A produkció díszlettervezője Antal Csaba, aki mivel a konfliktusok egyik okozója a föld, ebből építi fel a házakat, a kastélyt, a várost, aztán, ahogy haladunk előre a történetben, úgy omlik szét minden és az egész teret beborítja a föld és emellett megjelennek a hatalmas bábszerű farkasok. Az előadás zeneszerzője Ökrös Csaba, aki a szintén a Szkénében látható nagy sikerű munkájában, a több díjjal elismert, A nagy füzetben is alkotótársa volt a rendezőnek. Most középkori kórusműveket idéző dallamokat komponált, amelyek a produkció kísérőzenéjeként hangzanak el, de az előadásban az ír folklór jellegzetes elemei is hangsúlyos szerepet kapnak majd. Az Irtásban Ökrös Csaba mellett a színészek is megszólaltatnak különböző hangszereket. A színészek többségét a Forte Társulat tagjai - Földeáki Nóra, Kádas József, Andrássy Máté és Krisztik Csaba - adják, de kiegészül a csapat több vendéggel is: Zarnóczai Gizellával, illetve Horváth Csaba és Lukáts Andor osztályának végzőseivel, Nagy Norberttel és Pallag Mártonnal, valamint a Zsámbéki-Zsótér-osztály két diákjával, Ostorházi Bernadettel és Fehér Lászlóval.