A memorandumot 1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági nyomásgyakorlástól.
A parlament plenáris ülésén felszólalva, Jacenyuk emlékeztette a dokumentum aláíróit: garanciát vállaltak mindenféle, Ukrajnával szembeni fegyveres konfliktus elkerülésére, továbbá arra, hogy egyetlen szomszédos ország sem fog soha, semmilyen körülmények között beavatkozni Ukrajna belügyeibe.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most történelme egyik legsúlyosabb időszakát éli. "Az ország a gazdasági és politikai összeomlás szélén áll. Szét akarják szakítani Ukrajnát, az országban szeparatista cselekmények zajlanak, elsősorban a Krími Autonóm Köztársaságban" - fogalmazott a politikus.
A NATO segítségét egyelőre nem kérték
Közben a NATO-főtitkára szerint Ukrajna nem kért konkrét segítséget az észak-atlanti szövetségtől a csütörtöki NATO-Ukrajna Bizottság ülésén. A testület megerősítette azt a szándékot, hogy a NATO-nak és Kijevnek folytatnia kell az együttműködést - közölte a tanácskozást követően Anders Fogh Rasmussen.
A politikus megerősítette, hogy Oroszország időben, megfelelően értesítette a NATO-t az ukrán határ közelében zajló csapatmozgásokról, gyakorlatról, emellett Moszkva azt is közölte, hogy a műveletek semmilyen összefüggésben nincsenek azzal, ami Ukrajnában történik.
"Nincs ennek ellentmondó információnk, de az egybeesés nem teszi egyszerűbbé a dolgokat" - húzta alá a NATO főtitkára.