Afrikai sertés pestis pusztít Litvániában, ezért az orosz hatóságok teljes behozatali tilalmat rendeltek el az unióból. Az utóbbi napokban már Lengyelországban is felütötte fejét ez a kór. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Kardeván Endre a moszkvai Prodexpo nemzetközi élelmiszeripari kiállításon azonban arról nyilatkozott, hogy reményei szerint Moszkva márciusban feloldja a járvány miatt bevezetett tilalmat, és akkor újra megindulhat a magyar sertéshús, valamint sertéshúsból készült termékek exportja.
A kiállításon az államtitkár azt is közölte: elérték, azt hogy a Roszszelhoznadzor, az orosz élelmiszeripari- és mezőgazdasági termékek állami felügyelete február 17-én meg is kezdte 21 magyarországi sertéshús üzem, exportőr cég és húsfeldolgozó, valamint sertéstelep ellenőrzését. Ebből az 18 olyan üzem, amely már szállít az orosz piacra, és 3 új céget is bekapcsoltak az engedélyeztetési vizsgálatba. A bejelentésben az a furcsa, hogy éppen a moszkvai agrárvásár nyitónapján, február 10-én közölte levélben az orosz élelmiszerbiztonsági hatóság a magyar féllel, hogy szakemberei ellenőrzik a magyar beszállítókat. A döntést tehát már jóval e dátum előtt meg kellett hozzák. Az államtitkárnak amúgy sem lehetett nehéz dolga, mivel az orosz hatóságok 2004 óta két évente rendszeresen auditálják az orosz piacra szállító vállalkozásokat.
A lényeg mégsem az, hogy az államtitkár villámgyors sikere miatt érkeznek-e az orosz szakemberek, vagy sem, hanem ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy honnan, miből lesz magyar sertésexport, a szakemberek szerint ugyanis a folyamatosan csökkenő hazai sertésállomány már nem fedezi az export és a belső fogyasztás igényeit. Orosz exportra ráadásul nem lehet olyan terméket szállítani, aminek az orosz hatóságok nem tudják ellenőrizni a teljes termékpályáját a sertésteleptől a feldolgozóig. Nem lehet tehát más országból származó sertéshúst felhasználni a magyar exporttermékekhez.
A hazai feldolgozók a belföldi ellátásra már jelenleg is mintegy 210-220 ezer tonna import élősertést, illetve fél-, illetve darabolt sertést használnak fel. A hazai termelés 250 ezer tonna, s ebből 230 ezer tonna megy exportra - említette a Népszavának Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács(VHT) elnöke. Becslések szerint ebből mindössze 10 ezer tonna jut az orosz piacra, bár az is kétségtelen, hogy elindult ebben a szegmensben a növekedés. A magyar fagyasztott sertéshús, valamint a húskészítmények főbb piaca jelenleg Japán, Dél-Korea, illetve több uniós tagország. Kínába egyelőre nem szállítanak a hazai feldolgozók.
A VHT elnöke elmondta, tovább folytatódik a hazai sertéstenyésztés koncentrációja. A kistermelők közül sokan nem bírják a versenyt. A szakember szerint elképzelhető akár 100 anyakocával is gazdaságosan termelni, de az igazán piacképes üzemméret nagyjából 500 jószágnál kezdődik. Egyre több gazda érti meg, hogy csak megfelelő genetikai állománnyal, korszerű technológiával lehet talpon maradni. Erre ettől az évtől is jó néhány uniós pályázattal lehet forrásokat szerezni.
Ugyancsak nehéz helyzetben vannak a regionálisan túl nagy, országosan viszont kicsinek számító közepes méretű feldolgozók, mint a gyulai, a pápai, a kaposvári, vagy amilyen a kapuvári volt. Csak azok az üzemek maradhatnak életben, amelyek vagy elég nagyok és modernek az exporthoz, vagy kisebbek, de regionálisan olyan kínálatot képesek nyújtani, ami versenyképessé teszi őket. A kormány agrár és földpolitikája mindenesetre nem könnyíti meg sem a termelők, sem a feldolgozók helyzetét.
