Valószínűleg a Magyar Takarék Zrt. az egyetlen cég, amely érvényes pályázatot adott be a Takarékbank privatizációjára. A Népszabadság cégbírósági adatok alapján feltárta a vállalkozás tulajdonosi hátterét, amely igen érdekes következtetésekre ad alkalmat. Maga a Magyar Takarék idén januárban 5 millióról 1 milliárd forint fölé emelte a törzstőkéjét, amiben szerepet játszhatott az is, hogy időközben az FHB Jelzálogbank Nyrt. és Életjáradék részlege is tulajdonrészt szerzett a cégben, méghozzá meghatározó, 25,1 százalékos részvénycsomaggal.
Igen jó szimattal, vagy némi meggyőzés után, 15 takarékszövetkezet és azok vezetői is csatlakoztak a Magyar Takarék Zrt.-hez, így a szektor valamivel több mint 10 százaléka a Takarékbank tulajdonosa is lehet. A jól értesült takarékoknál is érdekesebb tulajdonos az EHPSZ Első Hazai Pénzügyi Szolgáltatásfejlesztési Kft. A kft. ugyanis Vojnits Tamás érdekeltségébe tartozik, aki előbb az FHB igazgatósági tagja, majd a takarékszövetkezeti integrációt végrehajtó kormánybiztos volt. Az EHPSZ egyébként tavaly a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) Takarékbanki részvényt is kapott, vagyis tulajdonos lett a Takarékbankban.
A szektort ismerő szakemberek és a takarékszövetkezeti vezetők már az integráció kikényszerítésekor megfogalmazták azt az aggodalmukat, hogy az államosított Takarékbankot, amelyet időközben az adófizetők pénzén 100 milliárd forinttal kistafíroztak, egy kiválasztott tulajdonosi kör kezébe játszanak át.
Több, a Magyar Takarékban tulajdonrészt szerzett takarékszövetkezetet is megkerestünk, de csak a Hajdú Takarék Takarékszövetkezet gazdasági ügyvezető igazgatója állt kötélnek. Ő is meglehetősen szűkszavúnak bizonyult. Pénzes Lászlóné a Népszava kérdéseire nem kívánt válaszolni, diplomatikusan csupán annyit mondott, hogy majd a jövő dönti el, okoz-e gondot az, hogy a takarékszövetkezetek egy töredéke szerezhet tulajdont a Takarékbankban. Ma, ezek között a viszonyok között jó döntést nem lehet hozni - tette hozzá, azzal a kiegészítéssel, hogy az utóbbi időben a a takarékszövetkezetek már kevesebb információt tudnak egymásról, mint korábban.
Dávid Ferenc, a 85 takarékszövetkezetet is tömörítő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának kifejtette, szerinte viszont lehetett volna jó döntést hozni, például úgy, hogy tisztán a szövetkezeti szektor pályázhatott volna tisztán szövetkezeti közösségnek kiírni a pályázatot. A főtitkár cáfolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítását, hogy a Takarékbank alapszabályából következett volna, hogy az OTSZ nem pályázhat. Dávid azt is kifogásolta, hogy a 105 tagot számláló szövetséget zárták ki, miközben néhány takarék rácsatlakozott a Magyar Takarékra.
Az eladásra kínált takarékbanki tulajdonrészre kiírt pályázat szövegét az OTSZ is csak úgy ismerhette meg, hogy 30 millió forint plusz áfáért megvásárolta, és még 20 millió forintot fizetett titoktartási kaució címén. Összesen tehát 58 millió forintért megtudhatta, hogy csak gazdasági társaságok indulhatnak a tenderen, egyesületek, szervezetek nem. A takarékok egyenként, vagy szintén céget alkotva pályázhattak volna, csak nem vehettek volna föl 8-10 milliárd forintnyi hitelt a Takarékbank részvényeinek megvásárlására, hiszen egy ilyen hitel olyan mértékben rontaná a tőke és hitelmutatóikat, hogy azonnal elvennék a működési engedélyüket.
Dávid Ferenc szerint nem csak Vojnits személye jelent összeférhetetlenséget, hanem Lontai Dánielé is, aki az MFB elnöke és ugyanez a pozíciója a Takarékbank felügyelőbizottságában, s egyúttal a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek is vezetője. Nem nehéz felfedezni a személyi kapcsolati hálót például az integrációs szervezeten belül sem. Az már csak a hab a tortán, hogy a Magyar Takarékban tulajdonrészt szerzett takarékok vezetői közül korábban többen is írásban is elhatárolódtak tőle, amikor tiltakozott a takarékszövetkezeti szektor államosítása, erőszakos átalakítása ellen.
Az oszd meg és uralkodj elve érvényesült a Takarékbank privatizációja során is, leválasztva a szektor tíz százalékát és lehetőséghez juttatva a pályázat révén - hangsúlyozta Dávid Ferenc.
A főtitkár szerint érvényteleníteni kell a pályázatot és egy tisztességes, nyilvános pályázatot kell kiírni, ahol világosak az elbírálás szempontjai, ahol nincs kizárva sem az egyes takarék, sem a közösség és egyenlő feltételekkel indulhat mindenki.
Dávid külön is kiemelte, hogy a kormányhatározatban az szerepel, hogy a szektornak kell elsőbbséget adni. Ez a pályázat ennek is ellentmond, mert éppen a takarékok közösségét zárták ki.
Egyelőre beláthatatlanok annak a következményei, ha a jelen pályázat alapján kerül új tulajdonoshoz a Takarékbank - közölte Dávid Ferenc.
