;

Debrecen;polgármester;Nagyerdő;drótkerítés;Terepszemle Stúdió Egyesület;Konyhás István;Papp László;

Élő sövény helyett drótháló és borostyán FOTÓ: KONYHÁS ISTVÁN

- Drótkerítéssel zárják körbe a Nagyerdőt

"Zöld növényzettel eltakart" drótkerítéssel zárja körbe a debreceni Nagyerdőt a város fideszes vezetésű önkormányzata. Olvasónk lapunkhoz eljuttatott levelében mélységes megdöbbenésének és felháborodásának adott hangot, hogy nem csupán az épülő stadion területét, hanem az egész erdőt körbekerítették, valamint a Nagyerdő részét képező csónakázó tavat is lecsapolták, helyén a stadion mélygarázsa épül.

"Rettenetes, megrázó látvány" - írta kétségbeesett olvasónk. Gondola Zsolt Zoárd önkormányzati képviselő és a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke szerint a városvezetés ezzel "esztétikai környezetszennyezést" hajt végre.

Konyhás István, a Terepszemle Stúdió Egyesület titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal ragadozómadarak elpusztulhatnak, ha nekimennek a kerítésnek, a sünök pedig nem lesznek képesek átbújni rajta, amikor szokásos évi vándorlásukra indulnak a Nagyerdőbe.

A kerítés és a zárható kapu azonban nem csak környezetvédelmi okokból elfogadhatatlan. Debrecen polgárai azért is aggódnak, hogy a "fejlesztésekkel" csökkentik a zöld területeket, az eddig nyitott, mindenki számára szórakozást és kikapcsolódást jelentő közparkot üzleti célokra hasznosítják, elzárják a pusztán erdei sétára vágyók elől.

Gondola Zsolt szerint az előzetes tervekben még az szerepelt, hogy az erdőt elő sövénnyel veszik körbe, az elképzeléssel ő maga is egyetértett. Ezt azonban a beruházó "menet közben lecserélte a sokkal olcsóbb dróthálóra".

Papp László fideszes alpolgármester tájékoztatása szerint az 1293 méter hosszúságú drótkerítést borostyánnal igyekeznek majd befuttatni, valamint 190 méter hosszan sövénnyel telepített zöld falat emelnek. Konyhás István azonban úgy véli, hogy a borostyán tönkre fogja tenni, súlyánál fogva tíz éven belül teljesen eldeformálja majd a drótkerítést.

Az alpolgármester hiteltelennek tartja a civil tiltakozást, mert szerinte a "sövénykerítés" terve már a fejlesztés bejelentésének első pillanatától ismert.

Nincs egyedül az az esztergomi szakközép-és szakiskola, amelyikben a legtöbb gyerek megbukik. Több intézményvezetőt is megkerestünk, névvel ugyan senki nem nyilatkozott, de az ország különböző területeiről egybehangzóan azt mondták, náluk is hasonló a helyzet. Volt, aki úgy fogalmazott, örül, hogy nem az ő iskolájukról szólt a hír. Az okokról elmondták, a szakiskolákban sokszor nagyon nehéz a tanítás, vannak olyan gyerekek - és ők vannak többségben -, akik be sem járnak az órákra, vagy ha ott vannak, teljesen passzívak. A szülői értekezletekről, a fogadórákról is éppen a problémás gyerekek maradnak távol. Az egyik szakember szerint több sebből vérzik a szakmaoktatás, a gyerekek később érnek, ehhez kellene igazítani az átalakítást.