Rendkívüli szülő értekezletekkel és kötelező korrepetálással igyekeznek elkerülni a bukást az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskolában - mondta lapunknak Meszes Balázs. Az igazgatót azt követően kerestük meg, hogy az index.hu arról számolt be, a szakközépiskolában félévkor volt olyan osztály, ahol 28 diákból 24-en buktak meg.
A diákok nagy része ráadásul háromnál több tárgyból kapott egyest. Egy szülő szerint a buktatást néhány tanár a gyerekek terrorizálására használja. Idézték Meszes Balázst, aki azt mondta, náluk semmivel nem rosszabbak a bukási arányok, mint más hasonló szakközépiskolában vagy szakiskolában.
Lapunk több szakközépiskola és szakiskola igazgatójánál érdeklődött, de névvel, vagy akár csak az iskola megjelölésével senki sem vállalta a nyilatkozatot. Két fővárosi intézmény igazgatója elutasította a válaszadás lehetőségét. Egy harmadik azt mondta, nincsenek könnyű helyzetben a tanárok, de ennél többet nem szeretne mondani.
Egy másik pedagógus pedig úgy fogalmazott: nem szeretne mondani semmit, csak annyit jegyez meg, örül, hogy nem az ő iskolájáról írt az internetes portál. Volt, aki azt kérte, még azt se írjuk le, hogy vidékről, vagy a fővárosból beszél, de Meszes Balázs minden szavával egyetért. Mint mondta: egyre rosszabb képességű gyerekek járnak a szakiskolákba és a szakközépiskolákba.
A "járnak" kifejezés inkább túlzó - tette hozzá -, van, aki be sem megy az iskolába, hihetetlen számú orvosi igazolással menti ki magát, vagy egyszerűen igazolatlanul marad távol. Szerinte egyre kevesebb a gyerek, és az okosabb, jó, vagy jobb képességű fiataloknak bőven jut hely a gimnáziumokban, emiatt egyébként ott is csökken a színvonal.
Azok a gyerekek, akik korábban szakközépiskolába jártak volna, ma gimnáziumban ülnek, akiknek a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben lenne a helyük, ma szakközépiskolások. Azt is megjegyezte, a szülők is egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekeikkel, mert vagy a mindennapi létfenntartás viszi el az energiájukat, vagy az otthoni rossz kapcsolat miatt hanyagolják el a nevelést.
A névtelenséget kérő igazgató megjegyezte azt is, náluk is nagyon magas azoknak a száma, akik egy-két tárgyból buknak, de a sokéves gyakorlat azt mutatja, ezek a gyerekek év végére összeszedik magukat. Ám kijelentette, azoknál a gyerekeknél, akik hat-nyolc tárgyból buknak, vagy be sem járnak az iskolába, semmiképpen nem lehet kizárólag a pedagógust hibáztatni.
Meszes Balázs szerint gyakran hiába szeretnének segítséget kérni azoktól a szülőktől, akiknek a gyereke az iskolába, vagy egyes órákra sem jár be. Nem kapnak tőlük segítséget, meg sem keresik az osztályfőnököt vagy a szaktanárt. Az ilyen diák munkája értékelhetetlen - jelentette ki az igazgató. Az iskola honlapján közleményben utasította vissza az őt és az iskolát ért vádakat.
Mint fogalmazott: hónapok óta az intézményt és annak tanárait sértő megjegyzésekkel illető szülő a gyermekeit ért vélt sérelmeiért kívánt elégtételt venni iskolán. Hozzátette: meggyőződése, hogy az a diák, aki él a tanárok oktató-nevelő tevékenysége által felkínált lehetőségekkel, sikeresen teljesíti a követelményeket.
Ettől eltérő a véleménye Keszei Sándornak, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete elnökének. Szerinte, ha egy osztályban ötnél több gyerek bukik meg, azért mindenképpen az iskola a felelős. Védelmébe vette a szakközépiskolába tanulókat, szerinte ők többet tanulnak, mint a gimnazisták.
A szakközepeseknek az érettségi tárgyak mellett a szakmai ismerteket is el kell sajátítaniuk úgy, hogy nincs előttük jövőkép - mondta. Szerinte a tananyag megtaníttathatatlan, és megtanulhatatlan.
Ám Fábry Béla középiskolában és szakiskolában tanító pedagógus azt mondta, súlyos és összetett problémáról van szó, az egész rendszerrel baj van, amitől nem csak a gyerekek, hanem a pedagógusok is szenvednek. Mint mondta, ma a szakmatanulásnak olyan követelményei vannak, amelyeket sokan képtelenek teljesíteni.
Sok gyerek tanulási képessége alacsony, későbbre tolódott az érési folyamat. Olyan követelményekkel állnak szemben a fiatalok, melyeket biológiai, pszichológiai okokból nem tudnak teljesíteni. Fábry Béla szerint azonban van megoldás. Hosszú távon az egész oktatási rendszert kellene átalakítani úgy, hogy az első hat osztály legyen az alsó tagozat.
Ezekben az években a kompetenciafejlesztésre kellene koncentrálni, az írás, olvasás, számolás, idegen nyelv tanulása megerősítené a tanulási képességet.
Ez a nemzetközi trend is, Bulgárián, Románián és Magyarországon kívül mindenhol tíz évfolyamos az alapoktatás. Emellett nem 14, hanem 16 éves korban kellene kezdeni a szelekciót, így két évvel később dőlne el, hogy egy gyerek az egyetem felé, vagy a szakmatanulás felé orientálódik.
Azonnali beavatkozásra is szükség lenne - mondta -, a szakképzés belső rendjét kellene átalakítani. Ám ezt a pedagógusokra és nem - ahogy a kormány most megoldotta - a profitorientált iparkamarára kellene bízni.
