pályázat;privatizáció;Takarékbank;

- Nyilatkozatháború a Takarékbankról

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tiltakozott amiatt, hogy a kormányzat olyan látszatot kelt, mintha a pályázón keresztül a szövetkezeti hitelintézetek döntő többsége lenne érdekelt az ajánlattételben. Ezzel ellentétben a valóság, hogy a vélhető pályázóban a szövetkezeti hitelintézeti kör egytizede sem vesz részt, miközben egy magánérdekeltségnek befolyásoló részesedése van. 

A Takarékbanknak adott 100 milliárdos állami tőke a szövetkezeti hitelintézetekre hivatkozva egy magánérdekeltségi körnek jelenthet vagyoni előnyt. Ezt az összefonódást példázhatják a pályázat kapcsán felmerült összeférhetetlenségi kérdések is, amikor a jogszabály előkészítésében és végrehajtásában, a pályázat előkészítésében és értékelésében, illetve a vélhető pályázó tulajdonosainak takarékbanki tisztsége kapcsán ugyanaz az érdekkör lelhető fel.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint az OTSZ által gerjesztett politikai és sajtókampány a Takarékbank állami tulajdonrészének értékesítésére kiírt pályázat és az abban részt vevő takarékszövetkezeti többséggel bíró pályázó lejáratására irányul még az előtt, hogy a pályázó kiléte ismertté vált volna. Az OTSZ állításával szemben az érvényes ajánlatot tevő pályázó kilétéről eddig nyilvánosságra hozott tények azt mutatják, hogy a kormányhatározat ezen célkitűzése teljesülhet, hiszen a pályázó szervezetben takarékszövetkezetek bírnak többséggel - éllítja a szaktárca. A pályázó kilétét azonban - a pályázat tisztaságára hivatkozva - titkolják.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók - 85 takarékot is tömörítő - Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára sunyi csúsztásokkal telinek nevezte az NFM közleményét. A Népszavának elmondta, olyan kontrukciót agyaltak ki, amelyben sem a takarékszövetkezetek együtt, sem az OTSZ nem tudott pályázni, egy-egy takarék pedig elvileg igen, de erre nem volt elegendő pénzük. Az egyetlen érvényes pályázócégben pedig nem a takarékszövetkezetek, legföljebb néhány szerzett többségi tulajdont, tőkeemeléssel. Dávid a Népszavának elmondta, a pályázat valójában szembe megy a kormányhatározattal, hiszen nem a takarékszövetkezeti szektort részesíti előnyben.

Az OTSZ által gerjesztett politikai hangulatkeltés mostanra olyan szintre jutott, ami már alkalmas a szövetkezeti hitelintézeti integráció résztvevőivel szembeni károkozásra, a betétesi és befektetői bizalom szisztematikus aláásására is - állítja az NFM.
Dávid Ferenc viszont a bizalmat a kormánytöbbség ásta alá, amikor tavaly június 27-én elfogadta a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt, és azóta is bizonytalanságban tartja a takarékszövetkezeti tulajdonosokat, betéteseket. A VOSZ főtitkára azt is közölte lapunkkal, az NFM közleményére megfelelő választ fognak adni.

Folytatják az igazukért kezdett jogi küzdelmet is. Az Alkotmányvírósághoz beadványt nyújtottak be, mert szerintük a pályázat még az alaptörvénybe is ütközik. Időközben több megyei törvényszék is az AB-hez fordult ebben az ügyben, s ezekre a beadványokra megadott határidőn belül válaszolnia kell az alkotmánybíráknak. Az OTSZ a pályázatot továbbra is érvénytelennek tekinti, s amennyiben azt a kiírók nem érvénytelenítik, akkor az OTSZ él a hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőségekkel.

Magyarország ma már egy versenyképes állam, amely az elmúlt években termelési központtá vált, a további célja pedig, hogy egy európai innovációs terület is legyen - állította Orbán Viktor kormányfő a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon Budapesten tartott beszédében. Ezúttal sem mulasztotta el, hogy ostorozza az Európai Uniót, amelynek - úgy vélte, hogy az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassúbb lesz, mint a magyar gazdaságé. A magyar kormányfő állításait az általunk megkérdezett szakemberek tételesen cáfolták, mivel leszakadásunk Európától a második Orbán-kormány négy esztendeje alatt tovább növekedett.