A keleti nyitás újabb állomása volt a budapesti III. Magyar-Török Üzleti Fórum, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor is. A magyar kormányfő ezúttal sem mulasztotta el - csakúgy mint az elmúlt héten Kínában -, hogy érzékeltesse az Európai Unió a hanyatló, válságtól sújtott térsége a világnak, ezért Magyarországnak érdemes minél szorosabbra fűzni a kapcsolatait a keleti államokba, ahová egyébként besorolta azt a Törökországot is, amelynek feltett célja az uniós tagállammá válás, mindeddig eredménytelenül.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarország ma egy olyan Európai Unióban próbál sikeressé válni, amelynek az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassabb lesz, mint a magyar gazdaság bővülése. A magyar kormányfő állítása azonban nem állja ki az igazság próbáját - mondta lapunk érdeklődésére Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem tanára emlékeztetett a nemzetközi szervezetek (IMF,OECD) legfrissebb felméréseire. Ezek a dokumentumok alátámasztják azt a megállapítást, hogy hazánk sajnos az elmúlt időszakban egyáltalán nem hajtott végre növekedési fordulatot, a gazdaság bővülése nem fogja 2014-ben elérni az Európai Unió átlagát, ha a hazai prognózisokban szereplő 2,0 százalékkal számolunk.
A fejletlennek aligha mondható Nagy-Britannia idén várhatóan 3,4 százalékkal fog bővülni - mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a világgazdaság idei átlagos bővülését 3,4 százalékra teszik...
Magyarország mára egy versenyképes ország lett, a válságra ugyanis nem "istencsapásként", hanem az újratervezés, újjászervezés lehetőségeként tekintett, és ezért tudott európai termelési központtá válni, sőt a foglalkoztatottság növekedése is ennek köszönhető - mondta Orbán Viktor, aki kormánya újabb céljaként említette, hogy az ország egy európai innovációs terület is legyen. Erre lehetőségünk van, de ehhez partnerek kellenek. Törökország Magyarország számára egy ilyen partner - fűzte hozzá.
Róna Péter a magyar kormányfő kijelentését Háry Jánoséhoz hasonlította. Feltette a kérdést: vajon egy olyan ország, amely az Európai Unió GDP-jének mindössze 1,6 százalékát állítja elő, mondhatja-e magáról, hogy versenyképes? A rendszerváltás óta eltelt 23 esztendő alatt a magyar gazdaság visszaesése a világgazdaságban megtermelt GDP-hez képest 21,8 százalékos volt, ebből 7 százalék mínuszt a második Orbán-kormány időszakára esett.
A magyar gazdaság teljesítménye jelenleg a 2005-2006 évek szintjén ragadt. A foglalkoztatottság növekedésére utaló orbáni megállapítások ugyancsak félrevezetőek - mondta Róna Péter, ugyanis a Fidesz/KDNP-kormány három és fél esztendeje alatt a versenyszférában foglalkoztatottak száma 60 ezerrel mérséklődött. Ilyen körülmények között termelési központtá válásról beszélni komolytalan - mondta a szakember.
Kármán András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója egy közelmúltbeli budapesti fórumon is megerősítette Róna Péter érveit, amikor úgy fogalmazott: a beruházási ráta emelése a legszükségesebb feltétele annak, hogy a kelet-közép-európai térségben ismét meginduljon a válság hatására megtorpant felzárkózási folyamat. A felzárkózás folyamata magától nem tér vissza a válság előtti ütemre, a siker záloga véleménye szerint mindinkább az egyes országok gazdaságpolitikája.
A szakember szerint a magasabb beruházási ráta finanszírozásának külföldi forrásai közül a működőtőke beáramlásának lehet érdemi szerepe a régióban a következő években. Ehhez árban és minőségben is versenyképes munkaerőre van szükség. A régió átlagos bérszintje érdemben alacsonyabb az EU-átlagnál, és alacsonyabb az eurózóna perifériájának országainál is, ahhoz azonban, hogy ez az előny kiaknázható legyen kiszámítható, befektetőbarát üzleti környezet kell - fejtette ki az OECD igazgatója, a második Orbán-kormány egykori nemzetgazdasági minisztériumi államtitkára.
Varga: a külkereskedelmi forgalom növelhető
A Magyarország és Törökország közötti külkereskedelmi forgalom eddig is jelentős mértékű volt, de vannak további növekedési lehetőségek; a magyar kormány célja, hogy 2015-re megduplázza a kétoldalú külkereskedelmi forgalmat - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon.
A tárcavezető ismertette, hogy a magyar-török áruforgalom 2013. január-novemberben megközelítette a 2,45 milliárd dollárt, 27 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország kész még intenzívebbé tenni az autóipari, elektronikai, gyógyszeripari és informatikai ágazatok kereskedelmét, valamint a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kereskedelmét is. További együttműködési lehetőségek vannak Varga Mihály szerint a környezetvédelem, az energetika, orvostechnológia, valamint a gyógyturizmus területén.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az üzleti fórumot a lehető legjobb időszakban rendezik: mostanra bebizonyosodott, hogy eredményre vezettek a kormány gazdaságpolitikai törekvései, Magyarország stabil pénzügyi és államháztartási alapokkal rendelkezik.
