Vizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatóságként a követeléskezelő cégekkel szemben - tudta meg lapunk. Binder István felügyeleti szóvivő elárulta: ezúttal a Díjbeszedő Faktorház Nyrt.-t, az EOS Faktor Magyarország Zrt.-t, az Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt.-t és a Dunacorp Faktorház Zrt.-t érinti a bank fogyasztóvédelmi területének témavizsgálata.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - amely azóta a nemzeti bankba olvadt -, 2012 decemberében tett közzé egy ajánlást, amelynek előírásait 2013 májusától javasolták alkalmazni. Most azt ellenőrzik, hogy a cégek betartják-e a követeléskezelési ajánlásban foglaltakat, illetve folytatnak-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben.
Ezekre a vizsgálatokra óriási az igény, hiszen egyre nő az adósok száma, vagyis egyre többektől egyre többet kell behajtani, s ezzel párhuzamosan se szeri se száma a követeléskezelők által elkövetett szabálytalanságoknak sem. Elképesztő történetekről lehet hallani, nem véletlen, hogy a PSZÁF 2012-ben már 10 közérdekű keresetet indított különféle cégek inkriminált gyakorlatával szemben.
Ilyenkor a fogyasztók nevében és helyett lép fel a felügyelet, s az a céljuk, hogy a bíróság az összes érintett ügyfélre vonatkozóan mondja ki, hogy érvénytelenek a szerződés bizonyos feltételei és kötelezővé tegye azok módosítását. Olyan gyakorlatot kifogásoltak például, amikor az egyik cég kikötötte, hogy szerződésszegés esetén úgy mondhatja fel a szerződést, hogy bizonyos - irreálisan magas - összeget levonhat felmondási költségtérítés címén.
Az az eset is megdöbbentő, amikor egy másik követeléskezelő azt vette szerződésbe, hogy az esetleges végrehajtási eljárás során az adós lemond a megtámadási jogáról. Persze ezekre a gyakran apróbetűs részletekre az ügyfelek nem nagyon figyelnek akkor, amikor éppen sürgősen pénzre van szükségük, hanem örülnek, hogy hitelhez jutnak.
Utána jönnek viszont a problémák a cégek agyafúrt feltételei és gyakorlata miatt. Az EOS Zrt.-t 5 millió forintra büntette a pénzügyi felügyelet, mert a cég megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, az Intrum Justitiát pedig azért, mert nem megfelelően kezelte az ügyfelek írásos panaszait - derül ki a PSZÁF határozataiból.
A fogyasztók a legtöbb esetben az engedményezett vagy a megbízás alapján érvényesített követelés összegét, illetve jogszerűségét vitatják, az ügyfél és a követeléskezelő között fennálló elszámolási jogvita miatt nyújtanak be panaszt - tudtuk meg a felügyeleti szóvivőtől.
- tájékoztatni az ügyfelet a fizetéskönnyítő megoldásokról - például futamidő hosszabbítás, átmenetileg mérsékelt törlesztőrészlet fizetése, tőkefizetésre türelmi idő
- információt nyújtani a panaszkezelésről
- védeni az adós banktitokhoz és személyhez fűződő jogait, ennek megfelelően kialakítani a kapcsolatfelvételi formákat
- a követeléskezelők az adóson kívüli illetéktelen harmadik személy részére nem adhatnak át információt a követeléskezelésről, úgy kell kialakítaniuk a kapcsolattartási formákat, hogy illetéktelen harmadik személyek a kapcsolatfelvétel megkísérlése során ne kaphassanak információt a követeléskezelés tényéről sem
- az adóssal történő kapcsolattartás során tartózkodni kell az erőszakos, zaklató és félrevezető magatartásoktól, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ügyintézők ne alkalmazzanak pszichikai nyomást, a követelés megtérülését a lehetőségek és a várható következmények tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatásával érjék el
- a követeléskezelők szerződésenként heti három alkalomnál többször ne létesítsenek kapcsolatot az adóssal, ide tartozik a telefonhívás és az sms is
Ezt nem szabad tenni
- az olyan benyomás keltése, amelyből az adós arra következtethet, hogy a követeléskezelő hatósági kényszerintézkedést foganatosít vele szemben, vagy hatósági személyként jár el vele szemben
- annak hamis állítása, vagy érzékeltetése, hogy a követeléskezelőnek módjában áll olyan követeléskezelési lépés megtétele, amelynek valójában az adott helyzetben nincs jogi alapja
- az ügyfél-tájékoztatás során bonyolult nyelvezet használata, az adós számára nehezen érthető jogi szakkifejezések gyakori használata, nem megfelelő magyarázata Az információkat egyszerűen, egyértelműen és közérthető módon kell megfogalmazni.
A pénzügyi felügyelet ajánlása
Itt lényegében arról van szó, hogy például a hitelező bank, ha az adós nem fizet, akkor egy idő után az általa kiszámolt követelést úgymond eladja egy követeléskezelő cégnek - nyilván a tartozásnál sokkal alacsonyabb áron -, amely megpróbálja azt behajtani, illetve minél nagyobb összeget, hogy minimalizálja a veszteségét.
A másik eset, amikor csak megbíz valakit a hitelező, és siker esetén jutalékot fizet. Ami viszont a törlesztésbe belefulladt adóst illeti, általában igencsak meglepődik azon az összegen, amelyet követelnek rajta a késedelmi kamatokkal és különféle kezelési költségekkel, ügyvédi és közjegyzői, illetve eljárási díjakkal együtt. Könnyen előfordulhat, hogy akár a duplájára is ugrik ezekkel az eredeti tartozása.
Gyakran nyújtanak be panaszt az ügyfelek a felügyelethez amiatt is, mert a követeléskezelő a fogyasztói panaszokra nem, illetve nem érdemben válaszol, vagy már magát a panaszt sem rögzíti, nem veszi fel.
További tipikus probléma a követeléskezelés módja - napi többszöri telefonos megkeresés otthon vagy esetleg a munkahelyen, illetve a fogyasztó személyes megkeresése. Nem utolsó sorban a követeléskezelő által felszámított költségeket, díjakat kifogásolják az ügyfelek.
Arra is van már számos példa, hogy bíróság marasztalta el a követeléskezelőket. Az Intrum Justitiát például a PSZÁF közérdekű keresetének indítására a bíróság azért ítélte el, mert olyan felszólító levelet küldött ki a cég, amiben rendőrségi bejelentéssel és büntető eljárással fenyegetőzött.
Tanulságos az a tavaly decemberi eset, amit egy ügyvéd nyert meg a bíróságon. Ügyfele bement az EOS-hoz, hogy kifizesse a tartozását, de olyan csillagászati összeget kértek tőle, amiről beszélni sem volt értelme.
Az ügy alaposabb szemügyre vételekor kiderült, hogy a hitelkártyához mindössze egy "igénylőlap és szerződés" elnevezésű dokumentumot kellett kitölteni és a bankba visszaküldeni.
A "szerződésben" az ügyfél személyes adatain kívül semmi nem szerepelt. Az engedélyezett hitelkeret és a thm (teljes hiteldíjmutató) összegét valaki utólag, kézzel írta rá. Megint egy másik perben azért nyert az ügyfél, mert a számára kipostázott leveleket nem írták alá cégszerűen.
Még egy fontos momentum, amit tudni érdemes. Ha a hitelező engedményezi a tartozást egy követeléskezelő cégre, akkor az utóbbi nemcsak az összeg tekintetében utód, helyt kell állnia az adott bank eljárásaiért is.