devizahitel;lízing;autókereskedelem;

- Aggódnak a lízingesek

Ha valóra válna az autós devizahiteleseket megmentésének terve, az a banki háttérrel nem rendelkező lízingcégek többségét is bedönthetne - hangzott el a Lízingszövetség tegnapi tájékoztatóján. Hanczár Zsolt, a lízingszövetség elnöke szerint ugyanis a lízingcégek többsége jelentős autósportfólióval rendelkezik. Ezért úgy vélik, hogy ez az elképzelés nem valósul meg.

Márciustól a tervek szerint nyilvánossá válna a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló, decemberben elfogadott jogszabály szerint. Egy új nyilvántartási rendszer jönne létre, amelyben személyre szólóan lehetne keresni a vagyontárgyak terheltsége nyilvánossá válik. A rendszer ellenzői szerint ez súlyos személyiségi jogi aggályokat vet fel. Ha valaki ismeri egy másik személy nevét, születési dátumát, akkor bárki kiderítheti: milyen vagyontárgyra vett fel hitelt, vagy mit lízingel.

A Lízingszövetség áthidaló javaslata szerint megfontolandó, hogy gyártási szám és dátum, valamint egyedi azonosító szerint működjön a rendszer. A cél az, hogy az összes zálog és lízingszerződés felkerüljön a rendszerbe március 15-ei határidőig, azonban egyelőre hiányzik az ennek részleteiről szóló végrehajtási rendelet. A hátralevő idő az érintett lízingcégek szerint kevés lesz a felkészülésre és az informatikai rendszert létrehozására.

Az ügyfeleknek a nyilvántartási rendszerbe kerüléshez a szerződéskötés előtt közjegyzőnél regisztrálniuk kell, ennek költségét 10 ezer forintra becsülik. A közjegyzők viszont évi 50 ezer szerződést nem tudnak megkötni. A Szövetség azt javasolta: egy évvel, de legalább 9 hónappal hosszabbítsák meg a határidőt. Erre azonban az érdekeltek kevés esélyt látnak.

Sok esetben tévúton járnak a politikusok. A villamos ipari szerelvényeket gyártó OBO Bettermann cégcsoport első embere szerint a legnagyobb probléma, hogy a politikai vezetők az iskolai padsorokból egyenesen a parlamenti padsorokba kerülnek, így azonban nem ismerik elég alaposan a gazdaság működését. Az üzletember érdeklődéssel figyeli a magyarországi folyamatokat, és úgy véli, az atomerőmű bővítés nem szoríthatja háttérbe a megújuló energiaforrások térnyerését.