- Miért döntött úgy 1993-ban, hogy céget alapít Magyarországon?
- Először a fiam, Kristóf miatt érkeztem Magyarországra, Kristófot a Pető Intézetben kezelték. Akkor láttam, hogy a rendszerváltás óta milyen nagy változások történtek. Előbb házat vásároltam, majd megalapítottam a céget Budapesten. A Bugyiban található telephelyünk ma már az OBO Bettermann délkelet-európai központi termelési és logisztikai bázisa, 830 dolgozónk van. Mondhatom azt, hogy mára már itt is otthon érzem magam, annyira gyakran járok Magyarországon. A hobbimnak is Magyarországon hódolok: rendszeresen járok itt vadászni.
- Mennyire elégedettek a magyarországi környezettel?
- Semmire nem lehet panaszom. Az első pillanattól egészen jó körülmények között dolgozhattunk. A szabályozási környezetet és az egyéb tényezőket - így például az adóterheket - nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek tartom. Ezért is szeretnénk áthelyezni ide a az európai központunkat Németországból.
- Mivel foglalkozik egészen pontosan az OBO Bettermann?
- Villamos ipari szerelési és szerelvényezési anyagokat gyártunk és forgalmazunk. Termékeink fémből és műanyagból készülnek. Az elektromos installáció minden területén tudunk komplex, rendszerű megoldásokat kínálni a partnereinknek. A termékpalettánkon összesen harmincezernél is több termék található, amelyek a következő termékcsoportokba rendeződnek: összekötő és rögzítőrendszerek, tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem, kábeltartó rendszerek, Tűzálló és funkciótartó rendszerek, vezetékcsatornák, elektronikus szerelvények, padló alatti rendszerek. Az OBO termékeit világviszonylatban is a piacvezetők között tartják számon. Beszállítók voltunk többek között az AUDI gyárbővítési projektjénél, a Hankook beruházásnál, a ferihegyi reptér bővítésénél és a 4-es metró építésénél is. A mi anyagainkat használták fel többek között a düsseldorfi, hannoveri, frankfurti repülőtér, a berlini földgáztározó és a mannheimi nagy erőmű építésénél. Ahol az elektromos installáció területén professzionális megoldásokra van szükség, ott mi otthon vagyunk.
- Mit gondol a magyar képzési rendszerről? Könnyen megtalálják az igényeiknek megfelelő, szakképzett dolgozókat?
- Mivel a vállalatcsoportnak Európában és világszerte is számos érdekeltsége van, nagy rálátásom van erre a területre: véleményem szerint a magyar dolgozók nemzetközi összehasonlításban átlag feletti képzettségűek. Üzemünk bővítéséhez folyamatosan keresünk mérnököket, akiknek külföldi betanulási és továbbképzési lehetőséget biztosítunk németországi az anyavállalatunknál. Nagyon sok olyan terméket gyártunk Magyarországon, amelyet máshol a világon nem, és innen exportáljuk például Kínába. A bérszínvonalat és az adókat illetően is elégedettek vagyunk. A dolgozók szívesen jönnek hozzánk dolgozni, kedvelik a zöld környezetet, jól érzik magukat a gyárban, ezt mutatja az is, hogy fokozatosan csökken az OBO Bettermann-nál a fluktuáció. Igyekszünk közvetlen, családias légkört is teremteni: a tavalyi évben például három közös ünnepséget is szerveztünk a dolgozóinknak.
- Más üzletemberekkel ellentétben ön politikailag meglehetősen aktív. Mi ennek az oka?
- A szó szoros értelmében nem nevezném magam politikailag aktívnak, hiszen nem tartozom egy párthoz sem. Ugyanakkor megpróbálom a politikusoknak elmagyarázni mit hogyan és miért tartok helyesnek. Ezeknél a tanácsoknál minden esetben az ország érdekét tartom szem előtt: legyen szó akár Németországról, akár Magyarországról. Alapító tagja vagyok a Világgazdasági Fórumnak (World Economic Forum - WEF), melynek célja, hogy a vezetők globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa a világ állapotát. Ugyanakkor nagyon érdekel a politika, és azt látom, hogy sok tekintetben tévúton járnak a politikusok. A legnagyobb probléma véleményem szerint, hogy sok politikus az egyetemi padsorokból egyenesen a parlamenti padsorokba ül: vagyis nem szereznek munkatapasztalatot a versenyszférában. Véleményem szerint nem kellene politikai felelősséget vállalnia annak, aki nem dolgozott legalább 10-15 évet. Mindegy, hogy ez milyen munka: kétkezi vagy szellemi.
- Nagy szerepe volt abban, hogy Mihail Hodorkovszkij eljutott Moszkvából Németországba: az ön magánrepülőgépén utazott az orosz Jukosz olajtársaság korábbi első embere. Miért tette?
- Egy régi barátom, Hans Dietrich Genscher, volt német külügyminiszter kért meg rá. Az orosz hatóságok, egészen pontosan Putyin kérése volt, hogy Hodorkovszkijért nem mehet kormányzati repülő, csak magángépen hagyhatja el Oroszországot. Az egész nagyon gyorsan történt. Csütörtökön délután négy óra volt, épp benn voltam a magyarországi irodában, a repülőgép pedig Németországban. Szívesen mentem volna személyesen Hodorkovszkijért, ám mivel aznap délután volt az itteni cég karácsonyi ünnepsége, ezért a kapitány, Heiko Bauer utazott el Szentpétervárra, majd pénteken délután háromkor értek Berlinbe. Később megköszöntem Putyinnak a humanitárius tettet. Amikor elérték a lengyel légteret, kiadtunk egy sajtóközleményt, így az OBO Bettermann cégcsoport volt az első, aki közölte, hogy Hodorkovszkij szabad. Ennek ellenére egyáltalán nem volt célom a nagy sajtónyilvánosság. Genscher meglehetősen beteg, ő maga nem repülhetett el Szentpétervárra, így mint régi barátomnak, megtettem neki ezt a szívességet.
- Mi a véleménye az orbáni politikáról?
- Szerintem a miniszterelnök helyesen cselekszik, amikor nem nyújtózkodik tovább, mint ameddig a takarója ér, vagyis féken tartja a költségvetési hiányt, ami egyáltalán nem egyszerű. Úgy vélem Magyarország jó úton jár, hogy egészségessé tegye a gazdaságot. Aki adósságokból építkezik, az mindent elveszít. Természetesen Orbán Viktornak volt néhány döntése - gondolok itt elsősorban a bankokkal szembeni állásfoglalásokra - amellyel sokan nem értettek egyet, szerintem ez bátorságra vall. Hasonlóképpen az energiaárak esetében, amikor azért harcol, hogy Magyarországon a szolgáltatók ne légből kapott árakat szabjanak meg. A harmadik nagy lépés a paksi atomerőmű kibővítése, mely stabil energiaárakat tud teremteni a magyar gazdaság szereplői számára. Németországban például leállították az atomerőműveket, hogy a szél- és napenergiára helyezzék a hangsúlyt. Most azonban aggregátorokat kellett beszerezni mintegy másfél-kétmillió euróért, hiszen ha nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor világíthatnánk gyertyával. Jelenleg a vállalati energiaárak versenyképesek Magyarországon, és az atomerőmű bővítéssel még inkább azzá válhatnak.
- Több atomerőmű építésénél is felhasználták az OBO Bettermann rendszereit. Számít rá, hogy Paksnál is szerephez jutnak?
- Vannak olyan, a biztonságos energiaellátást segítő rendszereink, amelyeket atomerőművekhez gyártunk és világszerte használják is őket. A fukushimai erőműnél is lehetett volna OBO rendszert alkalmazni, a japánok azonban úgy döntöttek, hogy a saját termékeiket használják hozzá.
- Ön szerint jól döntött Orbán Viktor, amikor az oroszokra bízta a paksi bővítést?
- Ez nem volt rossz döntés. Az oroszok továbbfejlesztették a technológiájukat. Magyarország iparának érdekeit szem előtt tartva pedig világos, hogy szükség van a bővítésre. Az atomenergia a legolcsóbb, széndionxid kibocsátás nélküli energiaforrás. Tudom, hogy ezzel a kijelentéssel nem vagyok túl népszerű, de úgy vélem a beruházás szükséges ahhoz, hogy az ország nemzetközi szinten versenyképes legyen. Hozzáteszem ugyanakkor: az atomerőmű bővítése nem zárja ki a megújuló energiaforrások további térnyerését.