Rakacán tegnap érkezett meg az önkormányzat számlájára a közmunkások bérére fordítható pénz, kora délután megkezdték a kifizetést - tájékoztatta lapunkat Kiss Béla, a település polgármestere. A település vezetője hétfőn lapunknak azt mondta, azért nem tudta a megszokott időben kifizetni a közmunkásokat, mert a Magyar Államkincstár nem utalta át a pénzt.
A kincstár szerint ez nem igaz, a közfoglalkoztatottak bérének számfejtése határidőben megtörtént. Azt is megjegyezték, "nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen fennakadás lenne a közfoglalkoztatottak bérének kifizetésével kapcsolatban", és cáfolták azt is, hogy "a kincstár bármelyik munkatársa ettől eltérő tájékoztatást adott volna" Megjegyezték, hogy "a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni", és a "közfoglalkoztatottak bérének fedezete szerda délelőtt már az önkormányzat számláján lesz, így a kifizetések a törvényben meghatározott időpontig megtörténnek".
Ám a törvények és a jogszabályok kevésbé érdeklik a közmunkásokat akkor, amikor utoljára december 29-én kaptak pénzt. Ilyenkor egy-két nap is rengeteget számít. Azoknak, akik nyolc órában dolgoznak, nettó 50 632 forintot kell beosztaniuk, a hat vagy négy órában foglalkoztattak arányosan kevesebbet kapnak. Ennyi pénzből igen nehéz lehet kijönni, főleg akkor, amikor a gyakorlatban a törvényes határidő előtt, legkésőbb elsején eddig mindig megkapták a bérüket a közmunkások.
A Rakacán élők lapunknak elmondták, éheztek és még kenyeret sem tudtak venni. Egymáshoz jártak át, "mindenki kóborgott" legalább egy kiló lisztért. Volt, ahol a többgenerációs családok összeköltöztek pár napra oda, ahol tartalékban volt még egy zsák krumpli. Máskor gyakran vásárolnak hitelbe, de most a boltos sem adott árut, mert bizonytalan volt, hogy mikor lesz pénzük az embereknek.
A munkavégzéssel kapcsolatban pedig azt mesélték az ott élők, hogy a Népszava cikke alapján ott járt náluk az egyik keresekedelmi csatorna híradója. A "látogatásról" időben tudomást szerzett a polgármester, és visszahívta a munkáról az összes közmunkást. Ennek pedig állításuk szerint az volt az oka, hogy senkin nem volt védőfelszerelés, az emberek a mínuszokban kesztyű és más védőruha nélkül írtják az erdőben a bozótot, és állítólag még meleg teát sem kapnak. Most teljeskörű munkaügyi ellenőrzést kapott a falu, még a közmunkaprogramhoz kapcsolódó képzés helyszínét is ellenőrzik. Közben Nógrád megyében jelezték, több, mint száz közmunkásnak felmondtak, pedig a szerződésük áprilisig szólt. Az okokat és a részleteket egyelőre nem tudni.
Eközben több polgármester is a tavaszi közmunkaprogram szervezése miatt háborodott fel. Mint az egyik kistelepülés vezetője lapunknak elmondta, tavaly december 19-én kaptak egy levelet a munkaügyi kirendeltségtől arról, hogy a kistérségi startmunka mintaprogramok előzetes igényfelmérését végezik. "A 2014. évi kistérségi startmunka mintaprogramok 2014. márciusi indítása érdekében a Belügyminisztérium felméri az érintett hátrányos helyzetű települések igényeit" - olvasható a szövegben.
Arról tájékoztatták a településvezetőket, hogy három "értékteremtő" programelemre épülhet a munka, "mezőgazdasági, téli és egyéb értékteremtő, illetve helyi sajátosságokra épülő" feladatokra. Ehhez egy tervezősablont is kaptak a polgármesterek, amelybe többek között a tervezett létszámot és a költség megoszlását kellett beírniuk. A kalkulációt január 6-áig kellett elkészíteni és visszaküldeni.
Ám január 14-én megérkezett a következő levél, amely szerint a programot egy újabb táblázat szerint át kell tervezniük. Az új terv leadására mindössze hat napot kaptak, a polgármestereknek január 20-án nyolc órára kellett visszaküldeniük a dokumentumot. Ám tegnap egy újabb útmutatás érkezett, amely az előzőekhez képest jelentős változasokat hozott. Már nem három értékteremtő projektről van benne szó, és csak a mezőgazdasági feladatok indulhatnak március 3-ától, a többi kezdési ideje május elseje. A munka legfeljebb öt hónapig tarthat.
A lapunkat tájékoztató polgármesterek szerint ez óriási problémát jelent az embereknek, hiszen több hónapra munka nélkül maradnak. Mivel a házaspárok és az élettársak közül csak az egyik kaphat rendelkezésre állási támogatást, a passzív időben összesen 22 800 forintból kell megélniük. A téli programban résztvevők többsége március végéig az iskolapadban ül, utána egy hónapot még dolgozniuk kell. Ám azoknak, akik a tanulásban nem vesznek részt, és például a szociális jellegű közfoglalkoztatásban dolgoznak, február 28-án véget ér a munkájuk.
A tegnapi útmutatóból az is kiderült, hogy mezőgazdasági munkát lehet ugyan tervezni, de nem kérhetnek vetőmagot az önkormányzatok. "Akkor mit vessünk el?" - tették fel a kérdést. Mások az állattartás miatt kerültek bajba. Vannak települések, amelyek a tavalyi programban ólakat építettek, vagy újítottak fel, hogy állatokat neveljenek. Ám az idén nem lehet takarmányra pályázni, a malacot pedig nem adhatják el.