ENSZ;Ukrajna;Szíria;Vitalij Klicsko;iráni atomprogram;biztonságpolitikai konferencia;

Másképp látják: Vitalij Klicsko ellenzéki vezető és Leonyid Kozara ukrán külügyminiszter Münchenben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Messze még az ukrán tavasz

Több mint kilencven országból érkeztek küldöttek Münchenbe a hét végi három napos biztonságpolitikai konferenciára, és jelen voltak a nagy nemzetközi szervezetek képviselői is. A résztvevők a világ aktuális válságai kapcsán keresték a megoldásokat, a tanácskozások középpontjában Szíria, Ukrajna és az iráni atomprogram szerepelt. Kijevben vasárnap újabb nagyszabású tüntetésre került sor, az ukrán rendszerellenes tiltakozókat a dermesztő hidegnek sem sikerült távozásra bírnia.

A bajor fővárosban rendezett 50. nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára több mint 90 országból érkeztek küldöttsége. A tanácskozáson részt vesz 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi- és külügyminiszter, s jelen volt az ENSZ valamint a NATO főtitkára is.

A közel-keleti konfliktusok és az iráni atomprogram mellett az ukrán válság volt a főtéma, a tanácskozáson a Kijevben november vége óta tiltakozó ukrán ellenzéki parlamenti pártok képviselői is részt vettek. A tegnapi zárónapon a régiók konfliktusainak leküzdésében szerzett tapasztalatokat vitatták meg, Szerbia és Koszovó közeledése pozitív példa volt e tekintetben.

Az ukrán ellenzék vezetői, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenyjuk Münchenben tárgyaltak Jonh Kerry amerikai külügyminiszterrel, Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral és az Európai Unió vezetőivel is. A "nyugati" vezetők támogatásukról biztosították törekvéseiket.

A tárgyalásokat követően Jacenyjuk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Batykivscsina (Timosenko pártja) bejelentette: egyelőre nincs szükség az ENSZ közvetítésére az ukrajnai politikai válságban, azt a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel. Elképzelésük szerint az ENSZ vagy az EBESZ közvetítésére csak abban az esetben lenne szükség, ha már - teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.

Orosz Majdannal fenyegetik Putyint
Rendőrségi közlés szerint kétezren, a szervezők szerint több ezren tüntettek tegnap Moszkva központjában a 2012. május 6-án megtartott Milliók menete elnevezésű orosz ellenzéki akció során letartóztatott aktivisták szabadon bocsátásáért. A Vlagyimir Putyin harmadik elnöki beiktatása és a hatalom elleni tiltakozás jegyében szervezett 2012. május 6-i meneten a tiltakozók és a rendfenntartók összecsapása során négyszáz embert őrizetbe vettek a rendőrök, az akció több résztvevője ellen később eljárás indult. Múlt héten a zavargásokban való részvétel vádjával nyolc vádlott 5-től 6 évig terjedő börtönbüntetését kérte az ügyészség. Az egyik főszervező, Szergej Udalcov büntetőpere kedden kezdődik Moszkvában, többek között ez volt a tegnapi ellenzéki megmozdulás egyik oka. A demonstrálók kilátásba helyezték a kijevi példa követését. "Ha nem lesz szabadság, lesz Majdan" - hirdette az orosz ellenzék. Az engedélyezett felvonulás különösebb incidens nélkül zajlott.

Noha az ellenzék tart a hadserege bevetésétől, attól, hogy Viktor Janukovics államfő rezsimje katonai erőszak alkalmazásával próbálja megoldani a válságot, egyelőre bíznak a békés, politikai rendezésben. Az "egymásnak ellentmondó megközelítések elkerülése végett" a nyugati országok politikai közvetítését, leginkább a kijevi hatalomra gyakorolt presszióját tartják célravezetőnek és pénzügyi támogatást remélnek.

Jacenjuk úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ellenzéké lesz a teljes felelősség az ország ügyeiért, a nyugati partnerektől 15 milliárd dollár értékű támogatási csomagot kaphatnak.  Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke, aki a tüntetések során boxvilágbajnokból az ukrán ellenzék első számú vezére lett azt hangsúlyozta, hogy a kormányzat és az ellenzék között több mint egy hete folyó tárgyalások ellenére sem körvonalazódik egyelőre semmilyen elfogadható megoldás a válságra.

A Múnchenből vasárnap délutánra hazatérő ellenzéki vezetőket tömeg várta Kijevben a tüntetések szimbólumává vált Függetlenség téren, a Majdanon.

Transzatlanti reneszánszra van szükség
Az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány által megzavart Európai Unió - Egyesült Államok viszony is szerepelt a müncheni biztonságpolitikai konferencia napirendjén.  John kerry amerikai külügyminiszter  szerint új fejezetet kell kezdeni az EU-USA barátságában.  "Transzatlanti reneszánszra" van szükség, mondta, mert Amerika és Európa is csak az összefogással lehet erős. Együtt a siker esélyével lehet megküzdeni a globális kihívásokkal, a népességrobbanással, a terrorizmussal, az éghajlatváltozással és a humanitárius válságokkal.

Mintegy ötvenezren gyűltek össze a hideg ellenére az ezúttal tájékoztatás céljából összehívott népi gyűlésen. Legutóbb január 16-án szerveztek nagy népgyűlést Kijevben, erre telepedett rá a radikális ellenzék és kezdődtek el az erőszakos cselekedetek a parlament és más kormányzati intézmények utcájában és az Európa téren.

A tegnapi tüntetésen a résztvevők azt kérték, feltétel nélkül engedjék szabadon a korábbi tüntetéseken őrizetbe vett társaikat, ugyanis a múlt héten elfogadott új amnesztiatörvény is feltételekhez, az elfoglalt épületek, utcák és terek felszabadításához, azaz a tüntetések beszüntetéséhez köti annak alkalmazását. Holnaptól újra elfoglalja hivatalát Viktor Janukovics államfő is, akit csütörtökön - az elnöki hivatal közlése szerint - akut légzőszervi betegség miatt kórházba szállítottak.

Levette a kezét a kormány és a jegybank a devizahitelesekről: a rekordalacsony jegybanki alapkamat mellett a romló nemzetközi környezetben a forint jelentősen gyengült a múlt héten. Ezt pedig a devizahitelesek saját pénztárcájukon is érzik. A jegybank tovább vágná a kamatot, a kormány újabb devizahiteles mentőcsomagjának pedig tavaly augusztus óta se híre, se hamva.