Négy százalékkal, csaknem tíz forinttal gyengült a forint a svájci frankkal szemben az elmúlt két hétben. Bár a forintgyengülés kapcsán általában az euró árfolyamáról szokás beszélni, a lakosságot és elsősorban a devizahiteleseket a svájci frank árfolyamának elszaladása érzékenyebben érinti. A kormányt jól láthatóan nem lepte meg a forint gyengülése: az idei költségvetést ugyanis 310 forintos euróárfolyammal tervezték.
A költségvetés tervezésekor azonban azt is többször hangsúlyozta a kabinet: a devizahitelesek terheinek csökkenése miatt a fogyasztás is növekedhet idén. Ebben a kérdésben azonban egyelőre nem történt érdemi lépés, a forint gyengülése pedig épp az ellenkező irányba hat.
A kormány augusztusban jelentette be, hogy kivezeti a devizahiteleket, majd ultimátumot adott a bankoknak: csökkentsék a devizahitelesek terheit. A pénzintézetek november elején két javaslatot tettek le az asztalra. Akkor 236 forint körül volt a svájci frank árfolyama szemben a mostani 254 forinttal. A kormány azonban lesöpörte ezeket a közgazdasági alapon nyugvó javaslatokat az asztalról, és jogi megoldást kezdett keresni.
Orbán Viktor miniszterelnök többször kimondta: a devizahitel hibás termék, a bankok becsapták az ügyfeleket és az árfolyamváltozásból eredő terhek nagy részét a pénzintézeteknek kell viselniük. Elsőként a Kúriánál próbálkozott a kormány: a talárosok azonban kimondták, hogy pusztán az árfolyamváltozás miatt nem minősülnek tisztességtelennek a szerződések. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az egyoldalú banki kamatemelések tisztességtelenek-e, az Európai Bírósághoz fordult a Kúria.
Az újabb jogegységi határozat feltehetően már nem készül el a választások előtt. A kormány az alkotmánybíróságnál is kopogtatott: azt kérdezte, hogy a devizahitelek alkotmányosságára való hivatkozással megváltoztathatóak-e a szerződések jogalkotással. Egyelőre ebben az ügyben sem született döntés. A kormány pedig továbbra is állítja: semmit sem tehet, amíg nem tiszta a jogi helyzet. Korábban a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat megalkotásakor ez cseppet sem zavarta a kabinetet, pedig már akkor is javában folytak devizahiteles perek.
Az pedig már a Kúria első jogegységi határozatából látható, hogy az árfolyamváltozás jogszerűen terheli az adóst, hiszen ebből nem származik többletbevétele a hitelezőnek. A jegybank egy korábbi tanulmánya arra is rámutatott: a devizahitelesek terheinek növekedését mindössze 30 százalékban okozta a kamatok emelkedése, és 70 százalékban az árfolyam elszaladása felelős érte.
A mostani forintgyengülés arra ösztönözheti a devizahiteleseket, hogy belépjenek az árfolyamgátba. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi tanulmánya azonban kimutatta: az adósok nagy része arra vár, hogy esetleg a készülő mentőcsomag kedvezőbb feltételeket kínál számára. Emellett a devizahiteles mentőcsomag lebegtetése a törlesztési morált is jelentősen erodálja: folyamatosan emelkedik a 90 napon túli késedelemben lévő adósok száma.
Az is kimutatható, hogy az árfolyam emelkedése magával hozza a problémás hitelek arányának növekedését: különösen érezhető volt ez 2011 és 2012 fordulóján, amikor rekordgyenge volt a forint, 320 felett is járt az euró jegyzése.
Bár nem azonnal, de már a következő negyedévben csaknem 5 százalékkal növekedett a nem teljesítő hitelek aránya. Az árfolyam azonban nem minden: a forinthitelesek esetében is hasonlóan növekszik a bedőlt hitelek aránya, az árfolyamgátba belépett adósok egy része is törlesztési nehézségekkel küzd, sőt, a Nemzeti Eszközkezelő által felvásárolt ingatlanok tulajdonosainak harmada a törlesztőrészletnél lényegesen alacsonyabb bérleti díjat sem tudja fizetni.
Ez pedig arra utal, hogy mélyebb problémák állnak a háttérben: elsősorban a lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Bár a kormány büszkélkedik a közmunkaprogrammal kozmetikázott foglalkoztatási adatokkal, a közmunkásbér nem elegendő a megélhetésre, még kevésbé a hitelek törlesztésére.
Az alacsony alapkamat a régiós devizák között is sebezhetőbbé tette a forintot, miközben a nemzetközi helyzet romlik, folyamatos a forráskivonás a fejlődő piacokról. A jegybankialapkamat-csökkentés egyfajta pénzügyi rezsicsökkentés - fogalmazott korábban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője. Most azonban úgy tűnik, a forint gyengülésén keresztül a devizahitelesek fizetik meg ennek az árát is.
Újabb banki költség tűnik el
Nem számíthat fel díjat vagy költséget a hitelező a jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása miatt - február elsején lépett érvénybe a fogyasztói hitelszerződési törvény módosítása. Az adós akkor kérheti a hitel futamidejének meghosszabbítását, ha legalább 90 napos késedelemben van. Erre egyszer van mód, legfeljebb öt évvel lehet hosszabbítani.
A törvény most életbe lépett változása alapján ezt a kérelmet a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, és a hosszabbítást díjmentesen kell biztosítania. Szintén február elsején lépett életbe az ingyenes készpénzfelvétel: aki január 20-áig jelezte bankjánál, az havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben vehet fel készpénzt bármelyik ATM-ből.
Akik elmulasztották a január huszadikai határidőt, minden hónap 20-áig regisztrálhatnak még bankjuknál, és a következő hónap elsejétől vehetnek fel ingyenesen pénzt.