Kína igazi befektetési paradicsommá vált az eltelt bő két évtized alatt. Nyugati vállalatok százai létesítettek gyárakat az országban. A befektetéseknek köszönhetően Peking rohamosan fejlődött, olyannyira, hogy tehetős kínai üzletemberek egyre nagyobb lehetőségeket látnak nyugati befektetésekben.
Bár a kínai gazdaság némi lassulása következtében 2012-ben csökkent a szupergazdagok száma, tavaly ismét jelentős növekedés volt megfigyelhető. A 400 gazdag átlagban 400 millió dollárt (296 millió euró) mondhatott magáénak. A legtehetősebb száz kínai vagyona 2013-ban 44 százalékkal nőtt.
A dollármilliárdosok vagyona 2011-ben 146 volt, 2012-ben 113-ra apadt, 2013-ban azonban 168-ra ugrott. Komoly szerepe volt ebben annak, hogy az autópiac a válság utáni pangást követően ismét szárnyalásba kezdett: 20 százalékkal gyarapodtak az ebből fakadó bevételek.
A külföldi befektetések iránti kivételes érdeklődés visszavezethető arra is, hogy a kínai gazdagok láthatóan nem szívesen hagyják otthon vagyonukat. Mint a Hurun nevű, elsősorban a kínai vállalatok hátterével foglalkozó iroda januári jelentésében megállapította, a kínai gazdagok 64 százaléka vagy már elhagyta az országot, vagy kivándorlását tervezi. A legalább egymillió dollárral rendelkezők egyharmada már nem Kínában él.
Az amerikai Bain Consulting iroda azt állapította meg, hogy a legalább 16 millió dollárral rendelkező kínaiak fele próbálkozott külföldi befektetésekkel. S ha pedig már gazdaságilag is elkezdenek terjeszkedni a határokon túlra, úgy könnyebb lesz letelepedni egy másik országban. A Bank of China tavaly novemberi felmérésében arra a következtetésre jutott, hogy a gazdagok elvándorlásának egyik oka a súlyos légszennyezettség.
Úgy vélik, ha oda akarnak figyelni az egészségükre, nem maradhatnak a szmog országában. Fontos ok lehet az is, hogy sokan nem éppen legális módon gyarapították vagyonukat, ezért a jelentős pénzösszegek nagyobb biztonságban vannak külföldön. A londoni központú gazdaságkutató cég, a Wealth Insight adatai szerint a kínaiak 658 milliárd dollár értékben helyeztek el pénzt külföldi offshore vállalatokban.
A Boston Consulting Group ennél azért kevesebbről, "csak" 450 milliárdról tud. Valószínűsíthető azonban, hogy a következő három évben megkétszereződik a kínai offshore-befektetések értéke. Az elvándorlás egy harmadik oka pedig az, hogy a kínaiak úgy vélik, Nyugaton sokkal jobb egyetemre járathatják gyermekeiket. A kínaiak számára különösen fontos, hogy gyermekeik jó nevelésben részesüljenek.
Hivatalosan a kínai állampolgárok nem vihetnek ki 50 ezer dollárnál nagyobb összeget az ország határain túlra, ezt a rendelkezést azonban kevesen tartják meg. 2013 márciusáig egy év alatt nyolcmilliárd dollárt fektettek be Egyesült Államokbeli ingatlanokba. Csakg Hszin 1965-ös születésű pekingi milliárdos, aki 3,6 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb nő Kínában, Manhattanban például 26 millió dollárért vásárolt rezidenciát.
Az ingatlanok mellett a kínai befektetőket egyre jobban érdeklik a műkincsek. Az ország leggazdagabb embere, Vang Csien-lin 28 millió dollárért vásárolta meg Picasso egyik művét a Christie's aukciósház árverésén. A kínai gazdagok azonban a gyémántvásárlást is egyre vonzóbbnak tartják. A hirtelen gazdagság a kultúra megváltozásával is jár.
Tavaly egy kínai vásárolta meg a világ legdrágább borát, egy 476 ezer dolláros, 1978-as Romanée-Contit. Az ivás kultúrája azonban még nem alakult ki. Borkereskedők gyakran mondogatják, hogy az ezer dollár feletti Bordeaux-i nedűt Coca Colával isszák az újgazdag kínaiak.
Mindeközben egyre kevesebbet költenek a tehetősebb kínaiak saját hazájukban luxuscikkekre. A Bain Consulting adatai szerint a luxuscikkekből származó bevételek 15 százalékkal zuhantak, ami tíz év alatt a legjelentősebb visszaesés. A kínai gazdagok tehát nem kevesebbet költenek, hanem máshol fektetik be a pénzüket. Első számú célpontjuk az Egyesült Államok, azon belül pedig elsősorban San Francisco, Seattle és New York. Ezután Európa következik, majd Kanada, Ausztrália, Szingapúr és Hongkong.
Ami a leggazdagabb kínaiak listáját illeti, az első helyen az elsősorban ingatlanokba fektető Vang Csien-lin áll, aki Nagy-Britanniát célozta meg befektetéseivel. Ő már eddig sem volt teljesen ismeretlen a brit fővárosban, hiszen tavaly júniusban bejelentette, 1,2 milliárd euróért luxusszállodát épít.
Ez azonban csak a kezdet volt, mert további 3,6 milliárdot kíván elkölteni. Több új épületet kíván építeni, illetve felújítani. Azt azonban egyelőre nem közölték, hogy alapítványa, a Dalian Wanda Group mibe is fektet majd be. A brit kormányszóvivő azonban megjegyezte, a befektetések révén számos új munkahely keletkezik.
A Forbes magazin 14 milliárd dollárra becsüli Vang személyes vagyonát. Vállalata ugyanakkor szintén nem panaszkodhat: szállodai láncokat, bevásárlóközpontokat, egyéb ingatlanokat mondhat magáénak, melyek összértéke a 60 milliárd dollárt is meghaladhatja.
Vang várhatóan szélvész sebességgel kúszik majd egyre feljebb a Forbes listáján. A növekvő ingatlanáraknak köszönhetően ugyanis tavaly majdnem megkétszerezte vagyonát. 2013-ban hatmilliárd dollárral gazdagodott. Ebben szerepe volt annak is, hogy 2012-ben megvásárolta a második legnagyobb amerikai moziláncot, az AMC Entertainmentet.
A leggazdagabb kínaiak listáját sokáig vezető Cong Csing-hou (Zhang Qinghou), a hangcsui székhelyű Wahaha itallánc tulajdonosa a második helyre esett vissza 11,2 milliárd dollárral, a harmadik helyezett pedig Robin Li, a Baidu internetkonszern alapítója, aki ugyan 1968-as születésű révén 116 évvel idősebb Mark Zuckerbergnél, mégis gyakran hasonlítják a Facebook alapítójához.