Karadjordjevic Sándor számos ingatlant, értéktárgyat hagyott hátra, amelyek jelenleg a szerb állam vagyonát képezik.A belgrádi kabinet ráadásul egyéb értékes dolgokra is rátalált. Ivica Dacic miniszterelnök és kormánya tavaly döntött úgy, hogy felnyitja JoszipBroz Tito széfjét, s feltárja, milyen kincseket rejtett el az egykori örökös jugoszláv elnök.
Hatalmas vagyonra, aranyrudakra, aranyporra, aranypénzekre, briliánsokra, gyémántokra bukkantak, továbbá drágakövekkel kirakott aranyékszerekre, aranyplakettekre, medálokra, ezüstedényekre, értékes órákra, valamint a Karadjordjevic család 13 kitüntetésére. Kiderült, hogy Tito "államosította" a király vagyonát, s a nemesfémeket elkobozta saját magának.
Karadjordjevic Sándor 1914-1921. között a szerbiai királyság régense volt. Ezt követően a Szerb-Horvát-Szlovén királyság uralkodójává koronáztatta magát. 1929-ben aztán királyi diktatúrát vezetett be, betiltotta a politikai pártok működését, új alkotmányt és nevet adott az országnak, így ő lett Jugoszlávia első királya. 1934-ben Marseille-ben egy macedón szeparatista szervezet gyilkolta meg.
Három fia volt, Péter, Tomiszláv és András, ma már egyikük sem él.Tomislavnak négy, Péternek Jugoszlávia utolsó királyának egy, Andrásnak pedig három gyermeke született, így őket illetné meg az örökség.II. Péter egyébként apját követte a trónon 1934-ben, s hivatalosan 1945-ig uralkodott. A világháború idején Londonba emigrált, s Tito megtiltotta számára a Belgrádba való visszatérést.
Ezt követően az Egyesült Államokban telepedett le. 1970-ben Denverben halt meg, súlyos májcirózis és egy sikertelen májátültetés következtében. Fia Sándor koronaherceg 2007-ben jelentette be, haza akarja szállítani apja földi maradványait. Ez 2013-ban valósulhatott meg. II. Pétert az oplenaci családi mauzóleumban helyezték örök nyugalomra.
Hiába tervezi a jelenlegi kormány a királyi vagyon visszajuttatását, ez nem is tűnik olyan egyszerű procedúrának. Az unokák ugyanis a nagy bevétel reményében egymás ellen fordultak. András gyermeke, Vladimir Karadjordjevicéles támadást intézett II. Péter egykori uralkodó fia, II. Sándor trónörökös ellen azzal vádolva őt, hogy rá akar tenyerelni a családi vagyonra, s sokkal többet akar megkaparintani belőle, mint amennyi járna neki.
Úgy vélte, a vagyon harmada illetné meg Péter, Tomiszláv és András leszármazottait. Vladimir kijelentette, "szeretem az unokatestvéremet, de nem vagyok hajlandó neki többet adni annál, mint amennyi törvény szerint megilleti. Vladimir nem túl visszafogott, már ami a vagyon elosztását illeti, s elég sajátos elképzelései vannak arról, mit is jelent annak elharmadolása.
Úgy véli, neki kellene adni a belgrádi, dedinjei villát, sőt, a Tito széfjében lapuló kincsek 98 százalékát is, mert szerinte azokat apjától kobozták el. Ezt azonban meglehetősen nehéz lesz bizonyítania.