McCain szenátor, a 2008-as republikánus elnökjelölt és a küldöttség tagjai a magyar demokrácia állapotával kapcsolatosan hasonló kérdéseket vetettek fel a magyar kormányfőnek, mint amilyeneket a Budapestre készülő amerikai nagykövetjelölt fejtett ki szenátusi meghallgatásakor.
McCain tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett szövetségese és barátja marad Magyarországnak, de rámutatott, megértik "az országon belül és és kívül felvetett aggodalmakat". "Néhány aggály igen súlyos!" - mutatott rá. Úgy vélekedett, a magyaroknak demokratikus úton kell megoldani problémáikat, s a demokratikus intézményeknek, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a jogállamiságnak elég erősnek kell lenni, hogy ehhez támaszt nyújtson.
"Az Egyesült Államok és az egész szabad világ érdeke, hogy Magyarország továbbra is erős, befogadó és toleráns demokráciaként működjön, szabad piacgazdasággal, független igazságszolgáltatással és szabad médiával" - mutatott rá a szenátor. Reményét fejezte ki, hogy a közelgő választások bizonyítják a magyar demokrácia élénkségét, s tisztességesek lesznek, s ennek legjobb biztosítéka lenne független és objektív külföldi megfigyelők jelenléte.
A washingtoni küldöttség a Paks bővítéséről kötött magyar-orosz egyezséggel kapcsolatosan is felvetett fenntartásokat, leginkább a megállapodás átláthatatlansága miatt aggódnak. McCain úgy fogalmazott: bíznak benne, Magyarország olyan módon fogja kezelni energiabiztonsági szükségleteit, hogy hozzájáruljon az európai energiaellátás további diverzifikálásához.
A szenátor diplomatikusan átengedte a szót demokrata kollégájának, Chris Murphynek, amikor a jövendő budapesti nagykövetről kérdezték. Murphy szenátor leszögezte, Colleen Bradley Bell megfelelően felkészült, "erős" nagykövet lesz.
Mint az amerikai honatyák elmondták, a miniszterelnökkel nem került szóba a titkos adatgyűjtés, McCain ugyanakkor elismerte, hogy ez "kínos ügy", amely átmenetileg ártott Washington nemzetközi kapcsolatainak. Biztosítanunk kell szövetségeseinket, hogy a jövőben csak fenyegetések esetén folytatunk megfigyelést, mondta.
Szóba hozta viszont az amerikai delegáció a német megszállásról megemlékező emlékmű tervét, s az antiszemitizmus erősödésével kapcsolatos aggodalmaikat is kifejtették Orbánnak. "Nemcsak az a lényeg, mit minek szánunk, hanem az is, hogy minek látszik" - mondta McCain. Az amerikai honatyák óvtak attól, hogy az emlékmű az elkövetett bűnök tisztára mosását célozza.
Ahogy a kormánnyal, úgy az ellenzék vezetőivel folytatott megbeszélésen is áttekintették az ukrán helyzetet. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: mindenkinek közös érdeke a feszültté vált belső és nemzetközi konfliktus erőszak nélküli, békés és mielőbbi megoldása. A parlamenti találkozón részt vett Bajnai Gordon, valamint az MSZP, a PM és a MLP-Liberálisok több képviselője is.