Lázár János;Országgyűlés;Egyesült Államok;államtitok;Pintér Sándor;Gulyás Gergely;lehallgatási botrány;

A magyar politikai elit hívásait és levelezéseit is lehallgathatta az amerikai nemzetbiztonsági hivatal FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Lehallgatottak titkosítva

Legfelső szinten foglalkozik az amerikai lehallgatási botrány magyarországi vonatkozásaival az Országgyűlés. A vizsgálóbizottság tegnapi ülésén fény derülhetett arra, kiket is hallgatott le az Egyesült Államok nemzetbiztonsági hivatala. Az elhangzottakat azonban a belügyminiszter titkosította.

Az amerikai adatgyűjtés érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet Washington nem tisztázza. Erről beszélt Lázár János, miután a parlament illetékes bizottsága az amerikai lehallgatási botrány magyar vonatkozásairól tárgyalt.

A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Úgy vélte, bárki nyeri is a választásokat áprilisban, növelni kell a belső biztonság, s azon belül is az elektronikus információk védelmét.

Kocsis Máté, a lehallgatásokat vizsgáló bizottság elnöke közölte, az ülésen "megtudták, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az amerikai adatgyűjtés során".

Hozzátette, a nemzetbiztonsági bizottság korábban már foglalkozott az adatgyűjtési botránnyal, ezért indítványozta, hogy áttekinthessék az ülések jegyzőkönyveit. Kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetőit is.

Gulyás Gergely, a vizsgálóbizottság alelnöke arra is javaslatot tett, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is hallgassák meg. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a jelenlegi információk alapján valószínűsíthető, hogy magyar politikai és gazdasági vezetőket is lehallgattak.

Mint fogalmazott: a magyar politikai elit egységes abban, hogy több százezer esetben a magánélethez való jogot sérthette az amerikai lehallgatás. A kérdés emberi jogi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet Martonyi János is. "Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok ne legyenek kitéve a tömeges lehallgatásoknak" - mondta a külügyminiszter.

A zárt ülésen elhangzottakat ugyan Pintér Sándor belügyminiszter titkosította, de annyit tudni, hogy nem csak a lehallgatások magyarországi szálairól, hanem a külföldi befolyásszerzési törekvések feltárásáról is szó volt. Pintér elmondta, alaposan meg kívánják  vizsgálni az esetet, ezért folyamatos kapcsolatban vannak az amerikai társszervekkel, így a CIA és az FBI képviselőivel.

Kovács László lapunknak nyilatkozva kifejtette, az amerikai lehallgatás megterhelte a szövetségesek, s ezen belül is főleg az európai partnerek viszonyát. A volt külügyminiszter ugyanakkor nem számol azzal, hogy a kapcsolatokban ez visszaesést eredményez, hiszen mint fogalmazott, ez sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében.

Mint mondta, a magyar-amerikai kapcsolatok terén sem várható tartósan kedvezőtlen hatás, mivel a kapcsolatrendszer már a rendszerváltás előtt, majd utána még inkább javult, bár bizonyos megtorpanások előfordultak.

Budapestre látogat  McCain szenátor
Budapestre látogat John McCain amerikai szenátor, erősítette meg a hírt egy neve elhallgatását kérő forrás az MTI-nek. A diplomata ma érkezik hazánkba, programjáról egyelőre nem lehet részleteket tudni. Az MTI úgy értesült, egynapos látogatása alatt politikusokkal találkozik. A 2008-as elnökválasztás republikánus elnökjelöltje, tapasztalt kül- és biztonságpolitikai szakértő a leendő budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bradley Bell washingtoni szenátusi meghallgatásán arról érdeklődött, melyek az amerikai politika prioritásai Magyarországon, mit tenne másképp, mint hivatali elődje, és vajon veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon.

Ilyennek nevezte a 2011. szeptember 11-ei New York-i merénylettel összefüggésben, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején nem határolódott el a MIÉP akkori elnökének, Csurka Istvánnak parlament  felszólalásától, amelyben elhangzott: az Egyesült Államok “azt kapta, amit megérdemelt”.

Az akkori Bush-kormányzat egyértelműen rossz néven vette, és ezért is Orbán Viktor (2002-ig tartó) minden próbálkozása sikertelen lett, hogy legalább röviden találkozhasson George W. Bush elnökkel Washingtonban. A Medgyessy-kormány aztán helyreállította a jó kapcsolatokat, s ez végigkísérte a nyolc éves szocialista kormányzást.

Nobel-békedíjra jelölték Snowdent
Nobel-békedíjra jelölte az amerikai nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori informatikusát, Edward Snowdent a norvég törvényhozás két tagja. Mint fogalmaztak, a titkos adatgyűjtési botrány kirobbantása, a hivatal tevékenységéről szóló dokumentumok kiszivárogtatása révén megkezdődött egy nyilvános vita, amely egy stabilabb és békésebb világrend létrejöttéhez járulhat hozzá.

Kovács emlékeztetett rá, “Orbán Viktort második kormányfői hivatalba lépése óta az amerikai kormányzat részéről rendszeresen éri bírálat a demokrácia, és jogállamiság lebontása, a fékek és ellensúlyok felszámolása miatt”. Szerinte Gulyás Gergely is újabb feszültséget okozott a kapcsolatokban azzal, hogy sértő hangú levelet írt a kijelölt budapesti amerikai nagykövetnek.

A szocialista politikus rámutatott, ezek az ügyek sokkal több és tartósabb károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, mint az egyébként joggal szóvá tett amerikai lehallgatási ügy. Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag fogadta el a vizsgálóbizottság létrehozását.

A szíriai tömegpusztító fegyverek megsemmisítése még annál is lassabban halad, amint azt hivatalosan kommunikálják. A műveletet felügyelő Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OWPC) jelentése szerint Bassár el-Aszad elnök rezsimje a biológiai fegyverek mindössze négy százalékát adta le. Így feltételezhető, hogy a gyilkos fegyverek túlnyomó része továbbra is a rezsim ellenőrzése alatt áll.