Az amerikai adatgyűjtés érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet Washington nem tisztázza. Erről beszélt Lázár János, miután a parlament illetékes bizottsága az amerikai lehallgatási botrány magyar vonatkozásairól tárgyalt.
A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Úgy vélte, bárki nyeri is a választásokat áprilisban, növelni kell a belső biztonság, s azon belül is az elektronikus információk védelmét.
Kocsis Máté, a lehallgatásokat vizsgáló bizottság elnöke közölte, az ülésen "megtudták, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az amerikai adatgyűjtés során".
Hozzátette, a nemzetbiztonsági bizottság korábban már foglalkozott az adatgyűjtési botránnyal, ezért indítványozta, hogy áttekinthessék az ülések jegyzőkönyveit. Kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetőit is.
Gulyás Gergely, a vizsgálóbizottság alelnöke arra is javaslatot tett, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is hallgassák meg. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a jelenlegi információk alapján valószínűsíthető, hogy magyar politikai és gazdasági vezetőket is lehallgattak.
Mint fogalmazott: a magyar politikai elit egységes abban, hogy több százezer esetben a magánélethez való jogot sérthette az amerikai lehallgatás. A kérdés emberi jogi vonatkozásaira hívta fel a figyelmet Martonyi János is. "Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok ne legyenek kitéve a tömeges lehallgatásoknak" - mondta a külügyminiszter.
A zárt ülésen elhangzottakat ugyan Pintér Sándor belügyminiszter titkosította, de annyit tudni, hogy nem csak a lehallgatások magyarországi szálairól, hanem a külföldi befolyásszerzési törekvések feltárásáról is szó volt. Pintér elmondta, alaposan meg kívánják vizsgálni az esetet, ezért folyamatos kapcsolatban vannak az amerikai társszervekkel, így a CIA és az FBI képviselőivel.
Kovács László lapunknak nyilatkozva kifejtette, az amerikai lehallgatás megterhelte a szövetségesek, s ezen belül is főleg az európai partnerek viszonyát. A volt külügyminiszter ugyanakkor nem számol azzal, hogy a kapcsolatokban ez visszaesést eredményez, hiszen mint fogalmazott, ez sem az Európai Uniónak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében.
Mint mondta, a magyar-amerikai kapcsolatok terén sem várható tartósan kedvezőtlen hatás, mivel a kapcsolatrendszer már a rendszerváltás előtt, majd utána még inkább javult, bár bizonyos megtorpanások előfordultak.
Ilyennek nevezte a 2011. szeptember 11-ei New York-i merénylettel összefüggésben, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején nem határolódott el a MIÉP akkori elnökének, Csurka Istvánnak parlament felszólalásától, amelyben elhangzott: az Egyesült Államok “azt kapta, amit megérdemelt”.
Az akkori Bush-kormányzat egyértelműen rossz néven vette, és ezért is Orbán Viktor (2002-ig tartó) minden próbálkozása sikertelen lett, hogy legalább röviden találkozhasson George W. Bush elnökkel Washingtonban. A Medgyessy-kormány aztán helyreállította a jó kapcsolatokat, s ez végigkísérte a nyolc éves szocialista kormányzást.
Kovács emlékeztetett rá, “Orbán Viktort második kormányfői hivatalba lépése óta az amerikai kormányzat részéről rendszeresen éri bírálat a demokrácia, és jogállamiság lebontása, a fékek és ellensúlyok felszámolása miatt”. Szerinte Gulyás Gergely is újabb feszültséget okozott a kapcsolatokban azzal, hogy sértő hangú levelet írt a kijelölt budapesti amerikai nagykövetnek.
A szocialista politikus rámutatott, ezek az ügyek sokkal több és tartósabb károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, mint az egyébként joggal szóvá tett amerikai lehallgatási ügy. Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag fogadta el a vizsgálóbizottság létrehozását.