Tegyünk mégis egy kísérletet, hogy felvázoljuk a rendelkezésre álló információk alapján ennek a megabiznisznek a valódi természetét! - írja blogjában Jávor Benedek. Az Együtt PM társelnöke számításokat is végzett. Ha felveszünk Oroszországtól 10 milliárd euró (hozzávetőleg 3 000 milliárd forint) kölcsönt, akkor ennek a kamata még nem ismert, de a politikus 4,5 százalékkal számol. Azt már közölték, hogy a projekt teljes költségének 20 százalékára tehető a magyar önrész, ami így 750 milliárd forintot tehet ki, vagyis a teljes bekerülési költség 3750 milliárd lehet. Jávor Benedek úgy véli, hogy a teljes projektben mintegy 30 százalékos lehet a hazai beszállítók aránya. (A kormányzati kommunikáció szerint ez az arány 40 százalékos, de ezt a szakpolitikus nem tartja megalapozottnak.) Ha a már említett 4,5 százalékos kamatrátával számolunk, akkor a 9. évtől induló törlesztéssel és 30 éves futamidőt figyelembe véve - a törlesztőrészletek eloszlásától függően - nagyon konzervatív becslés szerint is legalább 2000 milliárd forint kamatot is ki kell majd fizetni. Mindezt összeadva a Jávor Benedek-féle számítással Magyarország 5750 milliárd forintot költ rá a paksi atomerőmű bővítésére. Jávor úgy véli, hogy - a kamatokkal nem számolva - 1125 milliárd forint segíti a hazai gazdaságot. A 750 milliárdos itthon előteremtendő forráshoz képest 400 milliárd forint a hozzáadott befektetés a magyar gazdaságba, 4 625 milliárd forint pedig az orosz gazdaságot pörgeti. És az egészet végül az adófizetők állják. Ez tényleg az évszázad üzlete? - tette fel a kérdést a képviselő.
A harminc évre felvett orosz államközi kölcsön és az IMF-hitel közötti, a kritikusok által felvetett párhuzamról Orbán Viktor azt mondta, hogy nem érdemes „összekeverni a szezont a fazonnal”. Az IMF a hitelért cserébe ugyanis nyugdíjcsökkentést kért, továbbá nem engedte a bankok, a multik adóztatását sem, az oroszokkal viszont ilyen kérdések szóba sem kerülnek.
A miniszterelnök - noha tisztában van az igazsággal - nem a valóságnak megfelelően adott tájékoztatást. Az IMF ugyanis nem kérte a 13. havi nyugdíj megszüntetését, azt a magyar kormány szándéknyilatkozatában ajánlotta fel, és a Nemzetközi Valutaalap ezt elfogadta. Az sem fedi a valóságot, hogy Washington nem engedte a bankok és a multik megadóztatását, viszont a szektorsemleges, a versenyszféra valamennyi szereplőjére kivetendő adó mellett tették le a voksot. Az IMF/EU-hitelnek nemcsak az volt az előnye, hogy kedvezőbbek voltak a feltételei, mint a piaci hitelnek, hanem az is, hogy az az ország, amelyiket a nemzetközi pénzügyi szervezetek hiteleznek, a befektetők szemében megbízhatóbbnak tűnik, mert a Nemzetközi Valutaalap rendszeresen ellenőrzi az ország költségvetésének alakulását.
A népszavazásért tüntet az Összefogás vasárnap
Az ellenzéki Összefogás pártjai tüntetést szerveznek február 2-ára, vasárnapra annak érdekében, hogy a Paksi Atomerőmű bővítéséről népszavazás döntsön, ne pedig a miniszterelnök kénye-kedve. "Meggyőződésünk, hogy ez a kérdés az egész nemzet ügye, mert több nemzedékre meghatározza Magyarország és a magyar emberek jövőjét. Túl fontos ezért ahhoz, hogy a háttérben, a nyilvánosság kizárásával született paktumok döntsenek róla. Paksról döntsön a nép! Semmit rólunk nélkülünk!" - írják közleményükben a szervezők. A demonstráció vasárnap délután 3-kor lesz Budapesten, az Alkotmány utcában. Beszédet mondanak: Gyurcsány Ferenc (DK), Szabó Imre (MSZP), Fodor Gábor (MLP), Jávor Benedek (PM), Bajnai Gordon (Együtt).