Az Index az Európai Bizottságtól (EB) megtudta: bizonyítékaik vannak arra, hogy az uniós strukturális alapokból finanszírozott magyarországi útépítések egy részében a közbeszerzések nem feleltek meg az uniós jognak. Két tavalyi látogatásuk is azt erősítette meg, hogy a közbeszerzések feltételei kizárták a versenyből a kisebb vállalkozókat, a külföldi, illetve nem helyi cégeket. A Bizottság konkrétan azt kifogásolja, hogy a 2007 óta érvényes magyar szabályozás szerint csak olyan cégek kaphattak uniós pénzt útépítésre, amiknek aszfaltkeverő gyáruk volt az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy legalább a megyében.
A 444.hu értesülése szerint nemcsak az útépítésekkel, hanem a Támop pályázatok kifizetéseivel is gondok vannak. A portálnak több pályázó is panaszkodott, hogy bár november-decemberben nyertek, a 15 napos határidő ellenére eddig nem kaptak pénzt. A háttérben az állhat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) idén év elején megszűnt, az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerültek, a felügyelet pedig a miniszterelnökséghez. A pénzük után érdeklődő pályázók többségének informálisan azt mondták, hogy az a baj, hogy az új rendszerben még nem világos, hogy ki írhatja alá a pénzek átutalását. Volt, akivel közölték, hogy az a baj, hogy még nincs meg a szervezeti és működési szabályzat. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy az EB-től érkező kevesebb pénz miatt csúsznak a kifizetések: Brüsszel ugyanis több operatív program finanszírozását leállította.