Az 56 éves Xirosz valósággal macska-egér harcot játszik a hatóságokkal. Pedig a II. világháború utáni legnagyobb hajszát indította vele szemben a pánikban lévő görög rendőrség. Szintén példátlan, hogy négymillió eurót ajánljanak fel mindazoknak, akik információt szolgáltatnak a szökött terrorista hollétéről. Élve vagy halva, de mihamarabb meg akarják találni a férfit.
Xirosz elérte azt is, hogy Athénban a 2004-es olimpia idején elrendelthez hasonló biztonsági intézkedéseket léptessenek életbe. Kordonok sorát állították fel a fővárosban. A rettegést csak fokozta, hogy múlt pénteken Athénban tanácskoztak az EU igazságügyi miniszterei, s mindenki attól tartott, hogy Xirosz épp a görög soros uniós elnökség egyik fontos eseménye alatt csap le. Lapértesülések szerint az érintett kormányzati épületeket 2000 rohamrendőr védte.
"Nagyon tartok egy merénylettől" - ismerte el az Observer tudósítójának Dora Bakoiannis volt külügyminiszter. Bakoiannis, aki 2003-2006 között Athén polgármestere volt, pokoli napokat élhetett át a November 17. szervezet terrorakciója nyomán: férjét, Pavlosz Bakoianniszt 1989-ben meggyilkolták.
Hogyan tűnhetett el Xiros? A hatóságok lehetővé tették számára, hogy az ortodox karácsony és új év idején ellátogasson családjához, csakhogy aztán "elfelejtett" jelentkezni náluk. Múlt héten azonban videoüzenettel hallatott magáról, amelyben a fegyveres harc újrakezdését hirdette meg. "Elérkezett a háború ideje" - hangoztatta. Mint mondta, elhatározta, hogy bosszút áll azokon, akik "elvették a lelkünket, s pénzért porba tiporták álmainkat". Úgy vélte, harcolni kell a fennálló "politikai klientúra" képviselői, valamint azok ellen, akik "az ország összeomlását okozták".
Xiros szabadulása Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormányában is komoly zavart keltett. A kabinetnek épp elég gondja van a gyengélkedő gazdaság és a társadalmi feszültségek miatt. Xirost a November 17. szervezet 15 tagjával együtt 2003-ban ítélték el terrorcselekmények végrehajtása miatt, őt magát életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották.
2007-ben egy bíróság megerősítette a büntetést. A marxista-leninista terrorcsoport az 1975-2002 közötti 103 merénylete során 23 személyt gyilkolt meg, köztük az amerikai hírszerzés, a CIA egyik tagját, Richard Welst, illetve Stephen Saunders brit védelmi attasét.
Nem valószínű, hogy Xirosnak sikerül feltámasztania a régi mozgalmát. A November 17. két volt tagja, Alexandrosz Jotopulosz és Dimitrisz Kufondiasz levelükben azt közölték, hogy a "November 17. halott". Ugyanakkor a neonáci Arany Hajnal felemelkedése azt mutatja, hogy a társadalom egy része fogékonyabb a szélsőségek iránt, így Xirosz akár találhat támogatókat "forradalmi harca" folytatásához.
Nyugati diplomaták is attól tartanak, hogy a szökésben lévő terrorista fiatal gerillákat toboroz. Lapértesülések szerint börtönbéli tartózkodásának 11 éve alatt közeli kapcsolatot alakított ki a Tűz Celláinak Összeesküvése nevű terrorszervezettel, amely elsősorban uniós politikusok és létesítmények ellen hajtana végre merényleteket. Ez a csoportosulás akart Angela Merkel életére törni a német kancellár athéni látogatása alkalmával. A biztonságiak azonban időben közbeléptek.
Xiros nem az első görög terrorista, akinek sikerült megszöknie a börtönből. Nikosz Maziotisz a Forradalmi Harc nevű feloszlatott gerillacsoport vezetője tavaly oldott kereket, s feltételezések szerint ő áll egy decemberi lövöldözés mögött.
