Eddig nem volt túl rózsás a helyzet. Bár a Glonassz navigációs rendszerhez bárki ingyen hozzáférhetett, a Föld űrbeli szondázásának eredményeit a "Roszkoszmosz" sok esetben nem osztotta meg a piaci szereplőkkel. A városi közlekedés szervezői is panaszkodtak, hogy technikai felszereltségük ellenére sem jutottak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek lettek volna a közlekedés gördülékeny biztosításához.
A Putyin által szentesített dokumentum megnyitja az utat a felé, hogy a kozmikus tevékenység eredményeit az eddiginél lényegesen nyitottabban osszák meg a társadalommal. Azt is egyértelművé teszi, melyek azok az államok, amelyekkel Oroszország elsősorban együtt akar működni.
Már nemcsak a volt szovjet köztársaságok szövetsége, a vámunió és az eurázsiai unió tagjai szerepelnek a listán, hanem Brazília, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság is. Ez már csak azért is érdekes, mert az orosz űrkutatási hivatal, a "Roszkoszmosz" eddig Kínát inkább konkurensnek, semmint szövetségesnek tekintette az űrkutatási piacon. Ezért titkait inkább féltette és titkolta előtte.
A putyini dokumentum most feladatul tűzi ki a nemzetközi együttműködést mind a kozmikus termékek gyártása, mind a szolgáltatások területén. A GLONASZSZ navigációs rendszer fejlesztésére és felhasználására például nemzetközi konzorciumot akarnak létrehozni. A külföldi országokkal létesítendő közös vállalatok alapítása is napirendre került.
Sokat elárul a jövőről, hogy e cikk megírásakor a "Roszkoszmosz" hatásköréhez tartozó orosz vállalat vesztésre állt a francia Astrium társasággal szemben egy milliárdos tender ügyében, amelyet távközlési műhold létrehozására hirdettek meg. Üzleti érdekek döntöttek amellett, hogy lemondjanak egy ukrán hordozórakétáról. Bár senki nem vitatta e rakéta kiváló képességeit, az ukránok túlságosan felsrófolták az árát, öt év alatt a háromszorosára drágították.
Változások vannak a Kazahsztán területén lévő Bajkonuri orosz űrrepülőtér körül zajló vitában is. A kazahsztáni űrkutatási ügynökség vezetője interjút adott az Izvesztyija című moszkvai lapnak, s ebből kiderül, hogy a két országnak sikerült dűlőre jutnia az űrbázis jövőjét illetően. Ehhez, persze, az is kellett, hogy a Roszkoszmosz új vezetője elődjénél rugalmasabban kezelje a kazahok panaszait.
Korábban be sem engedték őket Bajkonur területére, most nemcsak beengedik, hanem több rakéta-programba be is vonják őket. Az oroszok ahhoz is hozzájárultak, hogy a városban a kazahsztáni hatóságok irodákat nyissanak, s az itt élő kazahokat az ország törvényei szerint kezeljék. Az iskolákban is bevezetik a kazah oktatási rendszert az orosz helyett. Amihez nem nyúltak, az Bajkonur 20 éve változatlan bérleti díja: 115 millió dollár.
Még mielőtt megegyezett volna a két ország, Moszkvában bejelentették, hogy 2018-ban a "Vosztocsnyij" (Keleti) űrrepülőtérről startol az "Angara" ember vezette űrhajó - az első, amit innen bocsátanak fel. Ez, természetesen, a kazahokat sem hagyhatja hidegen, hiszen Oroszország célja, hogy megteremtse a távlati lehetőséget Bajkonur helyettesítésére. Ha ez bekövetkezne, Kazahsztán sok pénztől és lehetőségtől esne el.
Amint az Izvesztyijának adott interjúból kiderül, Kazahsztánnak nagyra törő tervei vannak: űrhatalommá szeretne válni, csakhogy ez orosz segítség nélkül aligha valósulhat meg. Ezért aztán, egyetlen józanul gondolkodó ember sem akarja Kazahsztánban, hogy Oroszország kivonuljon Bajkonurról. De, ha ez mégis megtörténne, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az űrrepülőtér fennmaradjon.