Ismét a zsebszerződések ellen indul harcba az agrárkormányzat - ezúttal parlamenti segédlettel. Az ellenoldalon feltételezhetően leginkább érdekelt osztrák gazdák védelmében Andrä Rupprechter néppárti osztrák agrárminiszter próbál közvetíteni, ám magyar kollégája találkozni sem hajlandó vele. Fazekas Sándor a napokban azt mondta: nem tartja szükségesnek, hogy egy olyan miniszterrel találkozzon, "aki kijelentéseivel folyamatosan sértegeti a magyarokat a magyar föld és Paks miatt”. A sértegetés abból állt, hogy Andrä Rupprechter agrárminiszter ismét élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, mert szerinte a jogszabály megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól. Ez elfogadhatatlan, és ellentétes az európai uniós joggal.
Az egyre mérgesedő vitát a decemberben elfogadott és május elsejétől hatályos földtörvény váltotta ki, amely szerint egyoldalúan megszűnik egyes magyar-magyar (mert ilyen is lehet), valamint magyar és külföldi (elsősorban osztrák) gazdák között köttetett haszonélvezeti, vagyis magánjogi szerződés. Ezek a szerződések a magyar földhivataloknál vannak bejegyezve. A VM feltételezése szerint ezek a haszonélvezeti szerződések többnyire zsebszerződéseket álcáznak.
A minisztériumnak nincsenek adatai a zsebszerződésekről, sem a számukról, sem az általuk érintett terület nagyságáról, hiszen azok jellegéből adódóan titkolt, törvénytelen megállapodások, így nem szerepelnek hivatalos adatbázisban és ingatlan-nyilvántartásban, illetve a földhasználati nyilvántartásban - válaszolta a szaktárca a Népszava kérdésre. Korábban napvilágot látott becslések szerint 700 ezer hektárt érintettek az ilyen titkolt ügyletek, a legutóbbi becslések már csak 200 osztrák gazdáról és mintegy 200 ezer hektárról szólnak, ez kevesebb, mint a magyar termőföld öt százaléka.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény úgy fogalmaz: "a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra, nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-én a törvény erejénél fogva megszűnik. (...) A haszonélvezeti jog jogosultja által a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés pedig 2014. szeptember 1-én a törvény erejénél fogva megszűnik." Ez utóbbi rendelkezés egyenes következménye a haszonélvezeti jog elvesztésének - szólt a tárca magyarázata. Egyelőre nincs ismert eljárási rend, ami szerint átvizsgálnák a földhivatali szerződéseket, és megkeresnék a "tűt a szénakazalban".
Kérdésünkre, hogy kaphatnak-e kártérítést a hosszabb időre előre kifizetett bérleti-, illetve haszonélvezeti jog ellentételezéseként, az egyoldalú, kikényszerített szerződésbontásért, a minisztérium szerint bárkinek jogában áll keresettel élni az illetékes bíróságnál, de a károsultnak kell bizonyítania a "károkozó magatartásának jogellenességét", illetve azt, hogy a károsultnak kára keletkezett, valamint a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. Mindezek alapján a bíróság dönthet a kártérítési ügyben.
Az államnak nincs joga olyan módon beavatkoznia a tulajdonviszonyokba, hogy ésszerű ok nélkül, kártalanítás nélkül foszt meg embereket haszonélvezeti joguktól - mondta Magyar György ügyvéd. Nem kisajátításról van szó, hanem a tulajdonviszonyokba történő önkényes beavatkozásról, amelynek eredményeként az egyik jogalanytól, a haszonélvezetijog-jogosulttól elvonnak egy vagyoni értékű jogot, miáltal egy másik jogalany, a termőföld-tulajdonos vagyona növekszik. Ez nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezménnyel. Amennyiben a magyar törvény erejénél fogva más tagállam polgára veszíti el haszonélvezeti jogát, az egyúttal az EU alapjogi chartájának sérelmét is jelenti. Mindez pedig azzal jár, hogy a megfelelő eljárás eredményeként végső soron a magyar állam - vagyis az adófizetők - kártérítést fognak fizetni a károsultaknak.
A zsebszerződés azt jelenti, hogy a tilalmi időszak alatt megkötött termőföld-adásvételi szerződést a felek a moratórium ideje alatt nem veszik elő, az a "zsebükben marad". Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog esetében ez fogalmilag kizárt. A színlelt szerződés persze semmis, de a jogalkotó általánosságban nem mondhatja ki egy jogügyletről, hogy az semmis. Ennek vizsgálata a bíróság feladata. Ez a lehetőség már most is benne van Ptk-ban, felesleges volt hozzá jogszabályt alkotni. A neurotikus jogalkotás újabb példájával van dolgunk - fogalmazott Magyar György.
Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke azzal egyetértett, hogy a jogellenes szerződéseket fel kell bontani. Azzal viszont már nem tudott azonosulni, hogy ismét visszamenőlegesen hozott törvényt a kormánytöbbség, illetve miközben harcol a külföldi spekulánsok ellen állami szinten, az állami földbérlet-pályázatok esetében nemcsak szemet huny a nyilvánvaló spekulációk felett, de támogatja is azokat. A szakpolitikus szerint az "osztrák vircsaft" felmelegítésének éppen az a célja, hogy elvonja a figyelmet a hazai korrupcióról a választások előtt.
A kormányt - elsősorban osztrák részről - számos támadás érte az új földtörvénnyel kapcsolatban - írja az agrárminisztérium tegnapi közleményében. A szaktárca az erős diplomáciai nyomás ellenére mindenkor kiáll a magyar földművesek érdekeiért, miközben a kormány továbbra is nyitott az észrevételek megtárgyalására. Ennek jegyében a tárca képviseletében Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ma tárgyal Johannes Leibetsederrel, a Budapesti osztrák nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével - olvasható a tájékoztatásban.
A közleményben tudatják még, hogy a zsebszerződésekkel foglalkozó tárcaközi bizottság január végén a sajtó nyilvánossága előtt összegzi az elmúlt két évben e területen végzett munkát és annak eredményeit.