Az eljáró bíró indoklásában hangsúlyozta: a perújítási eljárást nem új bizonyíték felmerülése miatt rendelték el az ügyben, hanem azért, mert az elítélttel szemben kiszabott jogerős döntést a távollétében hozták meg. A törvényszék álláspontja szerint ugyanakkor Magyar Róbert a korábbi eljárásban élhetett a védekezés jogával, majd miután "kivonta magát az eljárásból", a védője útján is biztosított volt a védelme.
Mindemellett olyan új körülmény nem merült fel, amely a korábban kiszabott ítélet lényegét megváltoztatná - tette hozzá.
A bíró azt is kiemelte, hogy az alapeljárásban alapos bizonyítási eljárást folytatott le bíróság, továbbá részletesen megindokolta, mire alapozta a döntését. Hangsúlyozta azt is: a perújítást lefolytató bíróság - a másodfokon eljáróhoz hasonlóan - nem mérlegelheti másképpen a bizonyítékokat, mint az első fokú bíróság.
Utalva Magyar Róbert megjegyzéseire, hogy a Vizoviczki-ügyben korrupcióval meggyanúsított rendőrök befolyással lehetnek az ő eljárására, a bíró kifejtette: nem azok a rendőrök jártak el az ő ügyének nyomozásánál, mint akiket az elítélt megnevezett, és állításaira konkrét bizonyíték nem merült fel.
Magyar Róbert a perújítás során arról is beszélt, hogy amikor az ő ügyében előzetesből házi őrizetbe került, hónapokon keresztül feljárt hozzá az azóta több súlyos bűncselekménnyel megvádolt P. Tamás, és arról faggatta: tudná-e segíteni az MSZP-t Orbán Viktorról, illetve a Fideszről szóló információkkal, mert akkor megszűnhetne a házi őrizete, de ennek nem tudott, és nem is akart eleget tenni. Ezzel kapcsolatban a bíró kifejtette: az alapügyben megállapítottak semmiképp sem befolyásolják azt, hogy a házi őrizet időtartama alatt bárki is meglátogatta-e Magyar Róbertet vagy sem. Az alapügy bűncselekményei esetében egyetlen egyszer sem merült fel politikai kötődés, és a perújításnak sem tárgya ez - tette hozzá.
A perújítási eljárás tavaly áprilisban kezdődött.
Magyar Róbert - aki még korábban, az elsőfokú büntetőper során házi őrizetből szökött meg, és másfél évnyi külföldi bujkálás után 2012-ben fogták el - az úgynevezett fekete sereg ügyében folytatott eljárás adatai szerint 2002-től (akkor szabadult ki a börtönből) 2004 végéig prostitúciós hálózatot működtetett, védelmi pénzeket szedett, tartozásokat hajtott be, és a bűncselekményekből származó illegális jövedelmek feletti ellenőrzésért erőszakos küzdelmeket vívott más bűnözői csoportokkal.
Az ügy egykori vádlottjai többször is népes csoportokban, felfegyverkezve tartottak erődemonstrációt riválisaik megfélemlítésére, egyes vádlottak még a fegyveres leszámolástól sem riadtak vissza. Ilyen események történtek például egy óbudai szórakozóhelynél és egy mátészalkai vállalkozó házánál.
A korábbi eljárás megállapításai szerint az elkövetői körre jellemző, hogy a büntetett előéletű, küzdősportokat űző Magyar Róbert vezetésével korábbi börtön-, sport- és rokoni kapcsolatok alapján olyan szervezet jött létre, amelynek révén az elsőrendű vádlott rövid idő alatt akár több száz embert is képes volt mozgósítani. Több vádlott ötször, tízszer, volt, aki tizenhétszer állt bíróság előtt lopás, önbíráskodás, hivatalos személy elleni erőszak, kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények miatt.
Az ügy sajátossága, hogy az eljárás adatai szerint a sértettek egy része sem tekinthetők makulátlannak. Volt, amikor az illegális cigarettakereskedelemből származó bevételekért folyt a harc, az egyik áldozat pedig az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal volt, akit 2003 nyarán lőttek le egy óbudai szórakozóhely előtt.
Magyar Róbert - távollétében - a bűnszervezet vezetőjeként tényleges életfogytiglant kapott, ám miután a hatóságok kézre kerítették, a törvény szerint perújítást kellett lefolytatni. A fekete sereg ügyében összesen 30 vádlott volt, közülük korábban többen tíz évnél is több, sokan pedig öt év körüli szabadságvesztést kaptak.