A Budapesti Zsidó Hitközség rendezvényén a főrabbi úgy fogalmazott: "sebeink, amelyeket a vészkorszakban az emberi gonoszság ejtett rajtunk, soha nem tudnak begyógyulni, mert begyógyíthatatlanok".
Nemcsak a német nácik, hanem sok más ember, köztük a magyarországi hatóság képviselői is részt vettek a deportálásban - mondta Deutsch László.
A főrabbi hangsúlyozta: az anyagi károkat lehet pótolni, de az emberi veszteségeket soha, ezért "soha nem felejtjük mártírjainkat", a "maradék" - az életben maradtak - pedig Istent dicsőítik megmenekülésükért. Kitért a bibliai Jób sorsára is, ő több gyermekének elvesztése után újra tudta kezdeni az életét, és ismét lehettek gyermekei.
Mint mondta, az évforduló alkalmából örülhetnének, hogy 69 éve felszabadult a budapesti gettó, de a vészkorszak idején a többség odaveszett, "könyörtelenül meggyilkolták" őket. Ezért emlékezni és emlékeztetni kell a mártírokra, "akiket soha nem felejtünk", akiket embertelenül elhurcoltak otthonaikból és "lelketlenül, szívtelenül elpusztítottak". Ugyanígy emlékezni kell a "hős katonákra", akik lerombolták a gettó falait, és az embermentőkre is, akik életüket kockáztatták - állapította meg.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete elmondta: a fővárosi gettóban életben maradt 70 ezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát, ezek közül egyet sem lehet kicsinyíteni - hívta fel a figyelmet.
A nagykövet rámutatott: a holokauszt 70. évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, "a társadalom kibéküljön önmagával", és felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet, minden ilyen próbálkozás akadályozza a gyógyulást - jegyezte meg.
Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem mindenkinek kötelessége - mondta Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, az idei Wallenberg-díjak átadásán.
A diplomata beszédében kiemelte: napjainkban több bátorságra és emberségre van szükség a társadalomban. A legnagyobb veszélyt nem a rossz szándékú emberek jelentik, hanem az, amikor a jó emberek hallgatnak - fogalmazott.
Mint mondta, a most átadott tekintélyes elismerés névadója a modern történelem egyik legtiszteletreméltóbb alakja. Ma a világ más részein is hasonló díjakat adnak át, s a kitüntetettek munkájában tovább él az egykori svéd diplomata, a holokauszt idején több mint tízezer ember életét megmentő Raoul Wallenberg öröksége.
Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy az emlékezés "az élőknek szól és a jövőt alakítja". A történelemben visszatérő ciklussággal megjelennek a gyilkos indulatok, "a gonoszság ezer arca", ami a tudatlanságból és az irigységből fakad. A holokauszt idején "a bűnbakok ideológiája" állampolitikai szintre emelkedett, antiszemitizmusba és a háború elvesztésébe kergette az országot, s a deportálások 51 napja 20 ezer csendőr kíséretében ennek volt a végjátéka - emlékeztetett.
A megemlékezésen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Fónagy János államtitkár, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere, Alberto Bottari de Castello, a Vatikán magyarországi apostoli nunciusa, valamint a diplomáciai testület tagjai és több egyház képviselője is.
