Eddig Olaszország egyedül látta el a harci repülőgépekkel nem rendelkező Szlovénia légterének védelmét, a ratifikáció után az olasz és a magyar légierő közösen végzi majd ezt a feladatot - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a megállapodás aláírását követő sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta: a NATO szövetségi rendszerén belül Magyarország rendelkezik negyedik generációs harci repülőgépekkel, és ez a képesség napjainkban egyre inkább felértékelődik.
Hende Csaba korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a nemzetközi terrorizmust, amelynek a civil légijárművek eltérítése és fegyverként való felhasználása is egyik eszköze lehet. Ezért van szükség a légtérrendészeti feladatellátásra - ismertette.
A miniszter mindkét fél számára előnyösnek nevezte a megállapodást, mert hozzájárul Magyarország szövetségesi feladatainak ellátásához, növeli a magyar légierő műveleti tapasztalatait, valamint jó Szlovéniának is, mert két szomszédos ország fogja biztosítani légterének a védelmét.
Hende Csaba kérdésre válaszolva elmondta: a Gripen-szerződés 2012 januári átfogó módosítása Magyarország és az egész szövetség számára több szempontból előnyös. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi kötelezettségek lényegesen könnyebbé váltak, a szerződés futamideje 2016-ról 2026-ra módosult. Ez teremtette meg az alapját annak, hogy most a szlovén légtér felügyeletébe, később pedig a balti államok légtérfelügyeletébe is be tudjon kapcsolódni a Magyar Honvédség és tartós, hosszú távú kötelezettséget tudjon vállalni – mondta a honvédelmi miniszter.
Ismertetése szerint a szlovéniai feladatnak külön költsége nincsen, hiszen azt a Svédországtól lízingelt repült órák terhére fogják a pilóták végrehajtani.
Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy országa 2004-es NATO csatlakozásakor egy olyan nemzetközi szövetségnek lett a tagja, amely szavatolja az Európai Unió közösségéhez tartozó országok légterének a biztonságát. Ezért Szlovénia úgy döntött, hogy nem fog külön beruházásokat végrehajtani saját légtérvédelme miatt, hanem a szövetségen belül próbál partneri kapcsolatot létesíteni. Álláspontja szerint, a magyar-szlovén együttműködés tovább fogja erősíteni a NATO erejét, illetve fellépésének a hatékonyságát.
A szlovén honvédelmi miniszter légcsavaros repülőgépének ljubljanai felszállását követően a kecskeméti repülőbázis értesítést kapott, majd riasztották a magyar fegyveres légvédelmi készültséget. Ezután két Gripen vadászgép a Dunántúlon "elfogta" a szlovén miniszter repülőgépét és Kecskemétre kísérte, így a magyar pilóták egy gyakorló riasztás keretében bemutatták a megállapodásban vállalt feladatot. A kecskeméti repülőbázison ezután katonai tiszteletadással fogadták a szlovén minisztert.
Az eredeti katonai légtérvédelmi együttműködésről szóló megállapodást 1996-ban írta alá a két ország, melynek értelmében egy hetes engedélykérési kötelezettség és 24 órás tájékoztatási kötelezettség után, fegyverek nélkül léphettek be egymás légterébe a katonai repülők. A kecskeméti repülőbázison aláírt szerződésmódosítás ezt a tilalmat és kötelezettséget a légtérrendészeti feladatok ellátása érdekében, a ratifikálás után feloldja. A szerződés a ratifikációs eljárások után, előreláthatóan 2014 tavaszán lép életbe.
Szlovénia, Magyarország és Olaszország is NATO-tagállamként része a szövetség integrált légvédelmi rendszerének. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO spanyolországi vezetési bázisán döntenek arról, hogy az adott feladatra a magyar vagy az olasz légierőt riasztják-e.
