MNB;bankbetétek;kamatvadászok;

Egyre nő azoknak a száma, akik nem tudnak megfelelően dönteni arról, hogy hová is helyezzék el a pénzüket FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Jön a csalódások kora

A betétkamatok zuhanása törvényszerűen vezet a csalódott befektetők tömegéhez. A bankokból kiáramló pénz ugyanis új, sokszor kockázatos helyet talál magának, a pénzügyi kultúra viszont nem fejlődik.

Tavaly csaknem megfeleződött az alapkamat, az év eleji 5,75-ről mostanra kerek 3 százalékra faragta a Monetáris Tanács az irányadónak tekintett jegybanki kamatot. A kereskedelmi bankok pedig követték a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), kamatjaik, így a lakosságnak szánt betéti kamatlábak szintén végig csökkentek 2013 folyamán. Volt ugyan év közben olyan időszak, amikor a bankok kivártak, nem mentek lejjebb kamataikkal olyan ütemben, mint az MNB, de mostanra már ezek a kamatok is a padlón vannak - mondta lapunknak Lovas Judit, az Azénpénzem.hu felelős szerkesztője.

A jegybank összesítése szerint 2013 első 11 hónapjában több mint 700 milliárd forinttal apadtak a lakossági bankbetétek. Fél éve még napi ezerötszáz érdeklődő használta a banki hozamokat összehasonlító kalkulátorunkat, az év vége felé csak feleekkora forgalmat regisztráltunk - mondta a Népszavának Gergely Péter, a Bankráció.hu szakértője.

Ha valaki most bankban szeretné lekötni a pénzét, a bankmonitor.hu adatai szerint 3 hónapra érhető el a legjobb ajánlat, évi 3,9 százalék, de ennek külön feltételei is vannak. A Bankráció számai szerint 100 ezer forintot három hónapra 3,15, hat hónapra 3,65 százalékra köthetünk le, ha megfelelünk a bank által kiagyalt feltételeknek is. Korántsem elég azonban az éves kamatlábat megnézni, kisebb összegnél rövidebb időre akár a teljes kamatot is fölemésztheti a kamatadó, a járulék, a tranzakciós adó és az egyéb költségek, vagyis a valódi hozam negatív is lehet.

Márcsak ezért is mondható, hogy befellegzett a kamatvadászoknak, akik néhány éve mindig oda irányították a megtakarításaikat, ahol akciósan éppen a legjobb feltételeket kínálták (sokszor csak az újonnan odavitt pénzekre).A kisebb kamatok és a megugrott költségek miatt ma már sokszor több tízmillió forinttal sem érdemes ezt a játékot űzni - fejtegette Gergely Péter. Lovas Judit ehhez azt is hozzáteszi, hogy a vadászati kedv a másik oldalról is lelohadt: a bankok is egyre kevésbé akarnak betétet gyűjteni, hiszen mit kezdenének a pénzzel, ha a hitelezés a válság, a gazdaság visszaesése miatt szinte teljesen megszűnt, és nem is akar feléledni. (A piaci hiteleknek ráadásul konkurenciát jelentenek a kedvezményes jegybanki növekedési hitelprogramok is.)

Igaz, az infláció is alacsony, tavaly összességében egy százalék körül alakult, így a bankbetéteken marad még (az adót levonva tényleg minimális) reálhozam, de annyira bizonytalan a helyzet, hogy holnap bármi megtörténhet, meg az ellenkezője is - mondta Lovas.

A bankbetétekben csalódott pénzek helyet keresnek maguknak. Az állam is versenytársat jelent, az állampapírokon belül növelik a forintban denominált, hazai, lakossági papírok arányát. Ezek kamatait ráadásul nem terheli adó és járulék. Ugyanakkor természetesen az államkötvények, kincstárjegyek kamatai is csökkentek, összességében azonban némileg kedvezőbb ma ezekbe fektetni, mint bankbetétbe - véli Gergely Péter.

A forintkamatok zuhanása ismét előtérbe hozhatná a devizabetéteket is, ám ott is csökkentek a hozamok. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása után sokan kivitték megtakarításaikat külföldre, a leggazdagabbaknak korábban is volt svájci számlájuk, de ebben az időben a középosztály is szétnézett a legközelebbi eurós országokban, Szlovákiában, Ausztriában. Szerencsére a bizalmatlanságnak ez a hulláma mára lecsillapodott - mondta Lovas Judit. Bár az is igaz, hogy a magyar Raiffeisen Bank eladása, államosítása körülöi hírek ismét a bizalmatlanságot növelték.

A befektetésekkel foglalkozó szakértők egyöntetűen állítják, hogy a bankbetétek vonzóképességének elapadása szükségszerűen olyan befektetési formákba is tereli a magánpénzeket, amelyek később majd csalódást okoznak. A pénzügyi kultúra ugyanis nem ugrott meg számottevően az utóbbi néhány évben.

Ha csak a felügyelet, illetve a tavaly októbertől azt beolvasztó jegybank határozatait nézzük, megszaporodtak a csalások, a hangzatos ígéretekkel kiemelkedő hozamot kínáló kétes "befektetések" - hívta föl a figyelmet Lovas.

De a teljesen becsületes, korrekt instrumentumok is okozhatnak bajt, ha a befektetők buzgalma és hozamvágya erősebb, mint az ismereteik. A befektetési alap úgy általában például egy kisbefektetőkre optimalizált befektetési forma, rugalmas, gyakorlatilag bármikor bármilyen összegben elhelyezhető benne pénz és ki is vehető. Viszont ez csak egy keret, egy másodlagos instrumentum, magyarán a befektetési alap valamilyen másik értékpapírba, betétbe, egyéb eszközbe, pontosabban ezek meghatározott kombinációjába fektet.

Ha tehát valaki csalódik az egyre kisebb hozamú bankbetétben, és ennek helyettesítésére keres megoldást, a pénzpiaci alapok között kell válogatnia. Még ezek is különböznek a betétektől abban, hogy nem lehet előre tudni, mennyi hozamot kapunk, az alapok korábbi hozama áll csak rendelkezésre. Ez sokat elárul a hozzáértőnek, de semmiképp nem ígéret a jövőre. Pláne, ha változnak a körülmények.

A pénzpiaci alapokkal megegyezően főleg állampapírba fektető kötvényalapoknál azonban már érheti kellemetlen meglepetés az ügyfeleket, az államkötvények árfolyammozgása miatt ezek értéke csökkenhet is. A rövidebb futamidejű kötvényeket tartalmazó alapokba így csak azoknak érdemes fektetniük, akik legalább néhány hónapig, a hosszabb futamidejűket magukban foglalókba pedig azoknak, akik évekig nem akarnak a pénzükhöz nyúlni.

És akkor még nem beszéltünk a részvényalapokról vagy a legkülönbözőbb más konstrukcióról. Az utóbbi időben divatosak lettek például az abszolút hozamúnak nevezett alapok. Itt az alapkezelő lényegében bármilyen, tehát akár származtatott ügyletet megenged magának a nagyobb hozam reményében. Viszont ezeken veszíteni is lehet, amivel nincs baj, ha az ügyfél előre tudja ezt. De ha a banki ügyintéző tanácsára kvázi a bankbetét helyett választja a tapasztalatlan befektető, nagy lehet a csalódás.

Akinek van elég pénze, egy kisebb résszel bátran kockáztasson, de azt a hányadot, ami a család biztonságát szolgálja, jobb kisebb kockázatú eszközökben tartani - ajánlja a szakszóval portfóliódiverzifikációnak nevezett ősi módszert Gergely Péter. Ezt akár földrajzi értelemben is vehetjük, külföldi kötvények, részvények bevonása szintén csökkenti a kockázatot.

Nagyon hosszú távra, a gyermek életkezdésére vagy a saját nyugdíjunkra kedvezően tudunk befektetni - hívja föl a figyelmet Lovas Judit. A babakötvény hozama igen figyelemre méltó, de a magánnyugdíjpénztárak is mérsékelt költségekkel és szép hozammal tűnnek ki mostanában.

Nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármely politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Ezt a választ adta legalábbis nemrég Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére.