Nem áll meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feljelentésében szereplő gyanú, Horváth András, a NAV korábbi dolgozója nem követett el személyes adattal visszaélést - így döntött a Fővárosi Főügyészség (FF). A nyomozóhatóság szerint ami történt, az inkább egy másik bűncselekmény, az információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúját kelti.
Egy sokkal enyhébb bűncselekményről van szó, ez már nem bűntett, csak vétség. Természetesen szerintünk ez sem történt meg - mondta a Népszavának Hüttl Tivadar, Horváth jogi képviselője, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogsegélyszolgálatának tagja. Ezért elvileg három helyett két év kapható, bár az ügyvéd hangsúlyozta, hogy mindez csak elméleti lehetőség, Horváth András ellen semmilyen gyanú nem áll meg, de ha meg is állna, az eset körülményeiből akkor is az következne, hogy nem lehet érte szabadságvesztést kapni.
Az ügyészség mostani és a NAV korábbi (a feljelentésről szóló) közleményéből azt lehet kikövetkeztetni, hogy az adóhivatal nem vitatja, hogy Horváthnak jogosultsága volt letöltenie azokat az adatokat, amelyeket letöltött, de csak célhoz kötötten lett volna szabad, és a volt adó-ellenőrzési szakember ezt szegte meg.
“Kizárólag célhoz kötötten kértem le adatokat” - mondta a Népszavának Horváth. Ha mondjuk egy revizor egy ismerőse kérésére belenéz egy olyan cég adataiba, amelyet nem vizsgál, amellyel nincs is kapcsolata az ellenőrzött cégeinek, akkor valóban nem teljesül a célhoz kötöttség követelménye, időnként vannak is ilyen esetek. Én azonban legutóbb koordinátor voltam. Tagja voltam olyan munkacsoportnak is, amelynek általános érvényű módszerek kidolgozása volt a feladata. Természetesen az adócsalások elleni hatékonyabb harc céljával. Hogyan lehetne akkor célhoz nem kötődő, ha adócsalási ügyekhez kapcsolódó adatokat néztem meg? - kérdezi most Horváth.
Az egykori NAV dolgozó azt is hozzátette, hogy főnökei mindvégig tudtak róla, hogy mit csinál, min dolgozik, sőt a később a nyilvánosság előtt emlegetett hálózatos áfacsalások egyik szakértőjének számított a hivatalban. Mégsem kapott soha olyan visszajelzést, hogy adatkéréseivel bármilyen probléma lenne. (A NAV rendszere minden lekérést nyilván tart.)
A sajtóban már korábban is megjelent, hogy más feljelentést is tett az ügyben a NAV. Horváth elleni másik feljelentésről azonban se az érintett, se az ügyvédje nem értesült a hatóságoktól, mindenesetre a mostani közleményben az FF a hivatali visszaélés gyanújáról ugyanúgy kimondta, hogy nem áll meg, mint a személyes adattal visszaélés.
Az ügyészségi közleményből ugyanakkor az is kiderül, hogy Horváth panaszát, amelyet a házkutatás és a dokumentumok lefoglalása ellen tett, elutasították.
Hüttl Tivadar szerint a jogrend védi a közérdekű bejelentőt, ezért nem lehetne eljárni így ellene, amíg be nem bizonyosodik, hogy rosszhiszemű a bejelentése, feljelentése. Márpedig nem lehet rosszhiszemű, hiszen Horváth feljelentését nyilván megalapozottnak találta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya, hiszen elindította a nyomozást. (Ugyanők foglalkoznak a Horváth elleni feljelentéssel is.)
Az FF azt írja, hogy a házkutatáskor elvitt dokumentumok bizonyítéknak kellenek, ezért volt rendben a házkutatás. Horváthék a panaszt a többi között azért is tették, mert olyan dokumentumokat is elvittek, amelyeknek nem lehet közük az ügyhöz. Állatásukat most igencsak megerősíteni látszik az ügyészségi közlemény. Nagyon nehéz elképzelni például, hogy az a notesz, ameklybe Horváth András a vele kapcsolatban álló újságírók adatait írta, hogyan lehet bizonyíték egy olyan ügyben, amely ezek szerint most már arról szól, hogy Horváth milyen adóügyi adatokat kért le a NAV-ban.