Új fővárost keres Irán, miután a parlament megszavazta az erről szóló törvénytervezetet: a 290 fős törvényhozásban a jelenlévő 214 képviselő közül 110 támogatta azt. Felállítanak tehát egy ötven fős testületet, melynek két év áll rendelkezésére, hogy tanulmányozza, s kinevezze az új közigazgatási és gazdasági központ helyszínét, illetve kidolgozza a költözés menetrendjét. Ugyan a jogszabály nem tesz rá utalást, hol kéne az új fővárosnak lennie, már számos közép- és nyugat-iráni város jelezte, örülnének, ha fontolóra vennék őket is.
A terv nem újkeletű, szinte minden év ezen időszakában felvetődik a főváros leváltásának gondolata. Teherán ugyanis túlnépesedett: alig tíz év alatt megtriplázódott a lakosság, jelenleg 14 millióan lakják, ez pedig számos problémához vezet. A jelenlegi főváros ki van téve földrengéseknek, a zsúfoltság pedig egyebek közt súlyos forgalmi dugókhoz, s magas légszennyezettséghez vezet, gyakoriak a szmog-riadók.
Legalább száz törésvonalon fekszik Teherán, amely 1795 óta Irán fővárosa. Nem csak politikai és gazdasági központ, de világváros is: múzeumok, parkok, galériák és egyetemek várják az odalátogatókat. Éppen ezért az új metropolisznak az iszlám szent város Kom és Delijan között, Merkazi tartományban kellene megépülnie - mondta el Bahram Akaseh, iráni földrengéskutató a The Guardian brit napilapnak. Azon városok a főbb kereskedelmi útvonalak, s vízlelőhelyek mentén jöttek létre, s több mint kétezer éve nem sújtotta a térséget földrengés, így egy katasztrófa esetén a kormány biztonságos helyről vezényelhetné a munkálatokat.
Nem veszi ilyen komolyan a tervezetet Mohammed Marandi, a teheráni egyetem professzora, aki úgy véli, nem csak Teherán küzd a légszennyezettséggel, Irán több nagyvárosa is 2-3 millió fős lakossággal rendelkezik, s ugyanezen problémával küzd. "A költözés nem oldja meg a gondokat" - mondta az Oroszország Hangja hírportálnak.
Nem beszélve arról, milyen költséges, s időigényes lenne egy költözés. A kormányzatot új helyre vinni, egy dolog, de attól még nem lesz a város a politika, a gazdaság, és a kulturális élet mozgatórugója, magyarázza Andrew Jones, az AECOM építő-tervező mérnökiroda munkatársa a brit BBC közszolgálati adónak. A brazil és korábbi példákból kiindulva legalább tíz-húsz év, hogy a város kiépüljön, s legalább egy évszázad, mire vonzó, s önfenntartó hellyé érik meg.
Marandi emiatt is úgy gondolja, a parlament csak azért fogadta el a törvénytervezetet, vagy legalábbis az egyik indok ez lehetett, hogy lépésre kényszerítse az iráni kormányt. "A lakosság továbbra is növekszik, ideje foglalkozni az ebből fakadó problémákkal" - teszi hozza a teheráni professzor.