A kínai újságírók csak akkor dolgozhatnak tovább a szakmában, ha leteszik a kötelezően előírt vizsgát. A kommunista párt által szervezett előadásokat kell hallgatniuk, s legalább 18 órán kell részt venniük. Egy 700 oldalas tankönyvből kell vizsgát tenniük.Az előírások azt is tartalmazzák, hogy szigorúan tilos a párt irányvonalával szembemenő hírmagyarázatokat, kommentárokat írniuk, mert „a párt irányítja a sajtót” - hangzik a pofonegyszerű magyarázat. Első ízben fordul elő, hogy az újságírókat ilyen tömegesen kényszerítik a vizsgák letételére.
Bár a kínai állami sajtó mindig is a párt szócsöve volt, az újságírók szabadabban dolgozhattak az elmúlt évek során. Hszi Csin-ping elnök alighanem ezt elégelte meg. Továbbá azt, hogy az emberek gondolkodására egyre nagyobb hatást gyakorolnak a „veszélyes ideológiát terjesztő” közösségi oldalak.
Bár a cenzúra olajozottan működik, s a veszélyes híreket hamar eltüntetik az oldalakról, újra és újra felbukkannak a világhálón, a nagy kínai tűzfal résein mindig be tudnak szivárogni olyan nyugati hírügynökségektől származó információk, amelyeket veszélyesnek tart a pekingi kormányzat. A kainet 2004 óta működteti az úgynevezett 50 centes hadsereget, amely a weboldalakat felügyeli.
A „hadsereg” tagjai eltávolítják a rezsimet bíráló kommenteket és a pártvezetést dicsőítő mondatokkal helyettesítik őket. Minden ilyen bejegyzést 50 centtel honorál az állam. A kínai kormányzat legutóbbi intézkedései arra utalnak, hogy a vezetés egyre jobban tart attól, kezdi elveszíteni befolyását az emberek felett. Az internetező társadalmat nagyon nehéz felülről irányítani. Hszi Csin-ping már augusztusban felhívta a párt illetékeseinek figyelmét arra, végzetes következményekkel jár, ha elveszítik a médiákért folytatott harcot.
Nagy kérdés, valóban az a legjobb módszer-e erre, hogy ideológiai nevelésben részesítik az újságírókat. Véleményük ugyanis aligha változik meg a 18 órás kurzus után. A képzésen azonban hamar túl kell esniük, mivel a vizsgákat már januárban vagy februárban le kell tenniük. Ha sikerrel válaszolnak a feltett kérdésekre, megkaphatják újságíró igazolványukat. Azok viszont, akik megbuknak, újra kell járniuk a tanfolyamot.
Az utóbbi időben a vezetés nagyobb nyomás alá helyezte a média képviselőit, s ezt nemcsak a belföldi újságírók érzékelték: több külföldi riporter sajtóengedélyét vonták vissza. Amerikai újságírókat pedig az országból való kiutasítással fenyegettek meg.
Néhányuk továbbra sem tudósíthatnak Kínából, mert a hatóságoktól hosszas várakozásokat követően sem kapták meg a szükséges engedélyeket. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint világszerte 178 újságíró ül börtönben. A legtöbben Kínában, Eritreában, Törökországban, Iránban és Szíriában.