A cikk szerzője az MNB adatai alapján kimutatja, hogy aki 2006 januárjában 5 millió forint értékű, húsz évi futamidejű, svájcifrank-alapú ingatlanhitelt vett fel, az hat teljes évig jobban járt az alacsonyabb törlesztési részletek miatt, mint az, aki ugyanakkor ugyanilyen értékű és futamidejű forinthitelt vett fel.
Verity Ratcliffe szerint a két adós törlesztési kötelezettségei csak 2011 végére konvergáltak nagyjából azonos szintre, vagyis a deviza- és a forintadós onnantól jórészt ugyanolyan pozícióban volt - csak éppen az, aki svájci frankban denominált hitelt vett fel, addig már hat éven át élvezhette az olcsóbb kölcsön előnyeit.
A cikkíró szerint a magyar kormány mégis a devizaalapú hitelekkel eladósodottakat segíti meg, vagyis azokat, akik "árfolyam-szerencsejátékra" vállalkoztak, és nem azokat, akik megmaradtak a forintalapú hiteleknél. A Financial Times írása kiemeli, hogy "a helyzet mélységesen igazságtalan". A lap szerint a Kúria minapi döntése az első, helyes lépés annak a nézetnek felszámolása felé, hogy a társadalomra kell terhelni a nem a tervek szerint alakuló szerződések veszteségeit.