;

Levelezés;Spanyolország;függetlenség;népszavazás;belügyminiszter;Katalónia;referendum;Artur Mas;Alberto Ruiz-Gallardon;

- Madrid megvétózza a katalán referendumot

Spanyolország más taktikát választott, mint Nagy-Britannia: míg London rábólintott a skótok elszakadásával kapcsolatos referendum megtartására, Madrid megvétózza a Katalónia függetlenné válását célzó népszavazás megtartását.Artur Mas, a katalóniai helyi kormányzat vezetője tegnap jelentette be, hogy 2014. november 9-ére írják ki a referendumot.

A katalán törvényhozás, mint közölte, már arról is megegyezett, hogy két kérdés kerül fel a szavazócédulára: Akarja-e, hogy Katalónia állam legyen? Akarja-e, hogy független állam legyen?

Alberto Ruiz-Gallardon spanyol belügyminiszter néhány perccel a bejelentés után közölte: "Nem lesz semmiféle népszavazás Katalóniában". Alfredo Pérez Rubalcaba, az ellenzéki PSOE vezetője a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetőjével, Pere Navarróval folytatott tárgyalások után hasonlóképpen nyilatkozott.

E kérdésben a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) már többször konzultált, s egyetértésre jutott, egyik nagy tömörülés sem támogatja az egyébként komoly autonóm jogosítványokkal rendelkező, 7,5 millió lakosú tartomány elszakadását Spanyolországtól.

Bármilyen megállapodást kötöttek is a katalán parlament képviselői, a madridi törvényhozásban a két nagy párt voksaival meg tudja akadályozni, hogy zöld utat kapjon a referendum. Két lap, az El Periodico és a La Vanguardia 2013-as felmérése szerint a katalánok 57 százaléka támogatná a függetlenné válást, 36 százalék ellenezné.

Az Európai Unió és a NATO egyaránt jelezte, a független Katalónia nem lenne tagja egyik szervezetnek sem, s újra kellene folyamodnia a felvételért.

Rég volt példa Olaszországban arra, hogy egy kabinet olyan jelentős bázissal rendelkezzek a parlamentben, mint Enrico Letta kormánya. A csütörtöki, a képviselőházban, majd este a szenátusban megrendezett bizalmi szavazást is jelentősnek nevezhető fölénnyel nyerte meg a kabinet. Az alsóházban 379-en voksoltak Letta és csapata mellett, 212-en pedig ellene. A felsőházban 173-127 volt az igenek és a nemek aránya.