Letta, akit áprilisban jelölt ki miniszterelnöknek Giorgio Napolitano államfő, azt közölte, célja, hogy hazája elkerülje a káoszt. A miniszterelnök több reformot is kilátásba helyezett. Elengedhetetlennek nevezte a választási törvény átalakítását, valamint a pártfinanszírozási törvény új alapokra helyezését. Hozzátette, legfontosabbnak azt tartja, hogy új lendületet adjon a gazdaságnak.
Kinevezésekor még igen törékenynek látszott a Letta-kabinet, hiszen Silvio Berlusconi jóindulatára volt utalva. Miután a médiacézárt börtönbüntetésre ítélték, majd megalapította régi-új pártját, a Forza Italiát, bejelentette, faképnél hagyja a kormányt. Korábbi mentora, Angelino Alfano azonban több képviselővel kivált Berlusconi formációjából, új jobboldali pártot alapítottak, amely biztosítja a kabinet működését.
A veszély Lettát immár nem is a jobb-, hanem inkább a baloldalról fenyegeti, méghozzá saját politikai ereje, a Demokrata Párt új vezetője, Matteo Renzi részéről. Utóbbi láthatóan nem érzi sajátjának a kormányt, rendre bírálta annak munkáját. Renzi ugyan azt mondta, "a kormány megbuktatása nem szerepel a napirendünkön", de komoly reformprogram elfogadását követelte Lettától.
Akinek nincs más választása, ki kell egyeznie Renzivel. A két "nagyágyú" közötti kompromisszum biztosra vehető ugyan, de az is biztos, hogy viszonyuk nem lesz felhőtlen. Renzi nem akarja beérni a másodhegedűs szerepével, s kimondva-kimondatlanul ő is a kormányfői bársonyszék megkaparintására törekszik. Januárban ő is bemutatja reformprogramját.
