Washingtonban nagy a bizakodás, hogy december 13-ig megállapodnak. Az októberi leállást követően a költségvetési egyeztetésekkel megbízott, 29 tagú, kétpárti kongresszusi bizottság vezetői már múlt héten jelezték, hogy formálódik a kompromisszum. Abban továbbra sem reménykedik senki, hogy megkötik a jóideje halogatott "nagy alkut", s jelentős deficitcsökkentésben állapodnak meg, de egyik nagy párt sem akarja magára vállalni az újabb kormányzati leállás felelősségét. Január 15-én azonban újra előállhat a fizetésképtelenség, így a honatyák érthetően nem szeretnék az ünnepek utánra halasztani az alkudozást.
Rob Portman ohiói republikánus szenátor az ABC tévében, George Stephanopoulos vasárnapi műsorában reményét fejezte ki, hogy a hét végéig sikerül megállapodni. A szenátor szerint a lényeg, hogy a költségvetési korlátozásokat ne vonják vissza, s ne kelljen adót emelni akkor, amikor az amerikai gazdaság még nem kapott igazán erőre. Pozitívan nyilatkozott a megegyezés esélyeiről Dick Durbin illinois-i demokrata szántor is, mondván, "a tárgyalások a megfelelő irányba haladnak".
Durbin szenátor szerint a törvényhozásnak meg kell szívelnie Barack Obama intelmeit, az elnök múlt héten arra figyelmeztetett, hogy "az amerikai álom" forog veszélyben, ha nem sikerül fordítani a növekvő egyenlőtlenség és a társadalmi mobilitás csökkenésének kedvezőtlen trendjén. Nancy Pelosi, a képviselőházi demokraták vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy az 1,3 millió hosszú távú munkanélkülinek járó segély kiterjesztése nélkül nincs remény a megegyezésre. A segély folyósítását Obama is elengedhetetlennek tartja, ám a demokrata tárgyalócsoportban nem mindenki osztja ezt a véleményt.
A Bloomberg hírügynökség úgy értesült, hogy a kétpárti tárgyalásokon, amelyeket demokrata részről Patty Murray kaliforniai szenátor, republikánus részről Paul Ryan képviselő, korábbi alelnökjelölt vezet, közeledtek az álláspontok. Míg a demokraták a szociális védőháló fenntartása miatt aggódnak, a republikánusok a korábbi védelmi lefaragások káros hatásait ellensúlyoznák. A kompromisszum értelmében a következő két évben 65 milliárd dollárral emelnék a kiadásokat, ezt a következő tíz évre elosztva 80 milliárd dollárnyi költségcsökkentéssel ellensúlyoznák.
Bár a demokraták a vállalati adókedvezmények megkurtítását szorgalmazták volna, a formálódó alku szerint más forrásokat keresnek. Így például megemelnék a repülőtéri biztonsági adót, amely jegyenként 5 dollár pluszköltséget jelentene. A republikánusok azt sürgetik, hogy a közalkalmazottak nyugdíjjárulékát emeljék meg, ezt demokrata részről ellenzik. A költségvetési kiadásokat a 2014-es és a 2015-ös pénzügyi évre 1 trillió, azaz ezer milliárd dollárban maximálnák a jelenlegi 967 milliárd helyett.
A demokraták terve 1058 milliárdos plafont állapítana meg, a kisebb kormányzati beavatkozást követelő teapárti republikánusok azonban még az ezer milliárdot is sokallnák. Ha a teadélután mozgalomhoz tartozó honatyák nem támogatják az alkut, az csak akkor mehet át, ha republikánusok és demokraták is megszavazzák a Ryan-Murray alkut, amelynek hét végéig mindkét házban többséget kellene kapnia. Hétvégén 18 konzervatív republikánus már különvéleményt nyújtott be, s a képviselőház elnökéhez, John Boehnerhez írt levélben tiltakoztak mindenféle kiadásnövelés ellen.
A Christian Science Monitor elemzése szerint a kompromisszum egyelőre ingatag ("remeg, mint a gyümölcskocsonya"), de ha összejönne, az komoly vívmány lenne. Különösen azt követően, hogy októberben - 17 év óta először - részlegesen leállt a kormányzat, csak 16 nap után nyitottak ki újra a kormányhivatalok, s négy éve csak átmeneti költségvetéssel, áthidaló egyezségekkel tudnak előre araszolni.
Nagy megkönnyebbülés lenne, ha véget tudnának vetni a költségvetési háborúskodásnak Washingtonban. Mindkét párt és Obama elnök népszerűsége is zuhant az októberi bénultság idején, amikor kényszerszabadságra küldtek többszázezer kormányzati alkalmazottat. A republikánusok támogatottsága különösen mélyre, 9 százalékra zuhant. Igaz, azóta az elnök egészségügyi reformja miatti viták a demokraták népszerűségét is mélypontra vitték.
Az Obama-kormányzat számára hosszú ideje a legjobb hír, hogy ismét javultak a munkanélküliségi adatok, az októberi 7,3 százalékról 7 százalékra sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, s ez öt éve a legalacsonyabb arány. November hónapban 203 ezer új állást teremtettek, augusztus óta, négy hónap átlagát véve havi 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Elemzők ebből bizakodó következtetéseket vontak le, hogy végre erőre kaphat az amerikai gazdaság. Korábban Ben Bernanke, a szövetségi jegybank, a Fed január 31-ével távozó elnöke kilátásba helyezte, hogy ha 7 százalékra csökken a munkanélküliség, eljön az ideje, hogy véget vessenek a "mennyiségi enyhítés" politikájának.
Nagy kérdés, írta nemrégiben a Wall Street Journal, vajon Bernanke utódának, a "galamb" hírében álló Janet Yellennek van-e a "mennyiségi enyhítés" kivezetésére megfelelő stratégiája.