Három évben volt gazdasági növekedés, és csak egyben nem. A növekedés dolgozó embereknek köszönhető, és már a mindennapokban is érezhető – véli Orbán Viktor.
Ezzel szemben az igazság az, hogy egyre többen élnek Magyarországon szegénységben: az Eurostat legfrissebb adatai szerint hazánkban a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettség kockázatainak kitettek aránya 32,4 százalék volt 2012-ben. A válság előtt, 2008-ban még 28,2 százalék volt ugyanez az arány. Súlyos anyagi nélkülözésben a lakosság 26 százaléka él – 2011-ben ez az arány 23 százalék volt, az EU 28 tagállamának átlaga pedig 10 százalék. Vagyis a mindennapokban nem – vagy csak kevesek számára – érezhető a gazdasági növekedés.
A tényleges GDP-bővülést érintve Orbán Viktor is elismeri: a 2010-ben elért egy százalékos növekedés a kormányváltás évében történt, vagyis nem teljesen az ő kormányának az eredménye. Ezt 2011-ben 1,6 százalékos bővülés követte, majd tavaly 1,7 százalékos recesszió. Idén a tavalyi alacsony bázishoz képest várható némi növekedés: 0,5-1 százalék közötti. A potenciális növekedésünk messze elmarad a versenytárs visegrádi országokétól.
Nem a bankok nyeresége nőtt, hanem a minimálbér. Nem a multinacionális cégek profitja nőtt, hanem a bérek, a rezsi pedig csökkent. A rezsi még a kommunizmusban sem csökkent – emelte ki az interjúban a miniszterelnök.
A minimálbérnek leginkább az adóterhelése nőtt a második Orbán-kormány időszakában: 2010-ben a bruttó 73 500 forint volt, ma 98 000, ebből 64 190 forintot kap kézhez a munkavállaló, míg 2010-ben 60 236 forintot vihetett haza. Vagyis 24 500 forintos minimálbéremelésből 3 954 forintot látnak a minimálbérért foglalkoztatottak. Vagyis a 33 százalékos béremelésből mindössze 6 százalék jut el a dolgozókig, a többi az államkasszába vándorol. Ha figyelembe vesszük az elmúlt három év inflációját, a minimálbér reálértéke jelentősen csökkent, ráadásul a nettó értéke jócskán a létminimum alatt van – ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 85 960 forint volt – , és ezért aligha kárpótolja a dolgozókat, hogy a bankoknak és a multinacionális cégeknek kisebb a profitjuk.
Nem a bankároknak volt igazuk, hanem a vállalkozóknak, akik azt állították, hogy vállalkoznának, de nincs hitel – vonta le a következtetést Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) bebizonyította, hogy a bankoknak nem volt igazuk, amikor azt állították, hogy nincs kereslet a vállalkozói hitelpiacon. A jegybank eddig 700 milliárd forintot helyezett ki a vállalkozásoknak a kereskedelmi bankokon keresztül, a cégeknek ezért legfeljebb 2,5 százalékos kamatot kell fizetniük. Ilyen kamat mellett ez gyakorlatilag talált pénz – természetesen, aki teheti, lehajol érte. A jegybank programjának azonban komoly kockázatai vannak.
Megváltoztak a preferenciák, először a hiteleinket fizessük vissza, azután fogyasszunk: ebbe az irányba mozdult el a magyar emberek mentalitása, és ez helyes irány – fejtette ki Orbán.
Ezzel szemben a felmérések adatai azt mutatják, hogy ha választanunk kell, hogy mit fizetünk ki először, akkor a hitel törlesztőrészlete háttérbe szorul – és ezzel jelentősen eltérünk az európai átlagtól. Az IntrumJustita reprezentatív fizetési felméréséből kiderül: szűkös időkben a számlák kifizetésének sorrendjét szinte minden tekintetben az európai átlaghoz azonos szinten rangsoroljuk, látható eltérés csak a pénzügyi szolgáltatások teljesítésében tapasztalható, ahol a hazai válaszadók jelentősen hátrébb sorolják hiteltermékeik törlesztését, mint az európai átlag. A felmérésben részt vevő magyarok az anyagi nehézségeik legfőbb okának a munkanélküliségen túl az energia és az üzemagyagárakat jelölték meg – ez egybeesik az EU átlagával.
Megvédjük a pénzügyi rezsicsökkentést: azért vannak a törvényhozók, hogy visszaverjék a szolgáltatók kísérleteit az adók áthárítására – vallja a miniszterelnök.
A kormány újabb szélmalomharca: nem lenne pénzügyis rezsicsökkentés, és nem is kellene megvédeni, ha az elmúlt három évben bevezetett 3000 milliárd forintnyi megszorítások között nem vetett volna ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket a készpénzfelvételre, majd nem emelte volna kétszeresére azt. Az ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ugyanúgy ki kell fizetniük az illetéket, ez összesen 32 milliárd forintos terhet jelent a szektornak. Az első pénzintézetek már elkezdték emelni egyéb díjaikat, hogy ezt a veszteséget ne kelljen realizálniuk. Emellett természetesen a törvényhozóknak nem az a legfontosabb feladata, hogy a bankokkal és a multinacionális cégekkel hadakozzanak – de úgy tűnik erről a kormány másképp vélekedik.
Ma még senki sem tudja a választ arra a kérdésre, miért késik a pénztárgépek átállása. Mi magyarok hajlamosak vagyunk az utolsó pillanatban intézni a dolgainkat – állítja Orbán Viktor.
A pénztárgépek cseréje azért késik, mert a szabályozás kaotikus, és a kormány nem hagyott elég időt az átállásra. A fejetlenséget jól jelzi, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) például nemrég visszavonta egy olyan pénztárgép engedélyét, amelyet már közel 80 ezer kereskedő megrendelt. Emellett a nagyáruházakban használt PC alapú pénztárgépek gyártása is lassabban halad, mint ahogy azt a kormány tempója diktálná – ennek azonban objektív korlátai vannak.
