Nem kizárt, hogy az állampolgári jogok biztosához fordulnak a társasházkezelők szakmai szervezetei az új rezsicsökkentési törvény életbeléptetése miatt, miután az korlátozhatja a lakók magántulajdonhoz fűződő jogait - tudta meg lapunk.
Az új rendelkezés ugyanis előírja majd a közös képviselőknek, hogy a ház által a közüzemi díjakon elért megtakarítás összegét rendszeresen számítsák ki, és annak eredményét meghatározott formában és betűtípussal kinyomtatva függesszék ki a közös helységben.
Miközben a házkezelők szerint a társasházak közös helységei is magántulajdonnak minősülnek, mint például a családi házak udvarai, így a kormány nem teheti kötelezővé ott semmilyen kormánypropagandát tartalmazó iromány kifüggesztését - állítják az általunk megkérdezett szakértők.
Akik szerint a szakmai szervezeteket nem kérdezte meg a Fidesz az új rezsitörvény gyakorlati megvalósításának a lehetőségeiről, így szinte bizonyos, hogy a ma a parlamentben részletes vitára bocsátandó és legkésőbb szerdán megszavazni tervezett jogszabályt a megszületését követően rövid időn belül módosítani kell majd az alapjogokat sértő mivolta miatt.
Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja úgy véli: a kormány ezúttal túlzottan messzire ment és durván beavatkozott a társasházak életébe.
Miközben nincs joga feladatokat róni a közös képviselőkre, különösen úgy, hogy azok nem kapnak a plusz munkáért semmilyen juttatást.
Ehelyett bírsággal fenyegetik őket, miközben az ellenőrzésükre kijelölt fogyasztóvédelmi hatóságnak nem tartoznak elszámolással, mint ahogyan az Orbán-kormánynak sem.
A közös képviselők ugyanis kizárólag a társasházak lakóinak kötelesek beszámolni a közös költségek alakulásáról.
A szakpolitikus szerint a Fidesz az új rezsitörvénnyel beviszi a politikát a lakóközösségek életébe, a társasházi közgyűlésekre, ezzel a korábbinál is jobban megosztja a társadalmat.
Miközben egyértelmű, hogy a fideszes propaganda által harsogott húszszázalékos rezsicsökkentés a társasházak esetében nem valósul meg.
Tukacs István állítását támasztja alá az a lapunkhoz eljuttatott szakmai számítás is, amelyet az egyik társasház közös képviselője készített.
E szerint a közös költségeknek csak mintegy negyedét teszik ki a rezsi - például az áram, a gáz, a fűtés, a víz, a szennyvíz, és a hulladék szállítási díjak - kifizetése.
Ennek következtében a közüzemi szolgáltatásokon maximálisan elérhető 20 százalékos csökkenés az összkidásokban csak öt százalékot jelent.
Ezt a "nyereséget" a lakók között a tulajdoni arányuknak megfelelően kell elosztani. Így abban az esetben például, ha egy lakó öt százalékban tulajdonos a teljes ingatlanban, akkor az ő "haszna" a ház teljes öt százalékos kiadáscsökkenésének az öt százaléka lesz.
Ez pedig azt jelenti, ha valaki havonta 15 ezer forint közös költséget fizet, akkor az évi 180 ezer forint költséget jelent, s ebből az említett tulajdoni arányokkal számolva havonta legfeljebb 810 forint lehet az egy lakásra jutó rezsicsökkentés.
Ezzel párhuzamosan azonban a lakók kötelező értesítése miatt növekszik a közös képviselők költsége is, miután a rezsimegtakarítást ki kell számolniuk, ki kell nyomtatniuk, a tájékoztatókat az ingatlanokba kell szállítaniuk, és ott ki kell függeszteniük, akár többször is, ha valamelyik elégedetlen lakó esetleg letépi azokat.
Akkor ugyanis, ha a pótlás nem történik meg, feljelenthetővé válik a közös képviselő. Mindezen feladatok elvégzése pedig - ugyancsak szakmai számítások szerint - egy százlakásos társasház esetében hozzávetőleg évi 1,8 millió forintba kerül.
Ami aránytalanul magas összeg a rezsicsökkentéshez mérten.
Egy kisebb - négylakásos - társasház esetében pedig az egyik ház képviselője kiszámolta, hogy a közüzemi díjak közös területekre eső részén egy-egy lakó mindössze 35 forintot spórol meg, miközben az erről a megtakarításról szóló értesítés 95 forint kiadással jár.
Más lakóközösségek pedig arról számoltak be lapunknak, hogy nem csökkent, hanem növekedett az utóbbi időszakban a rezsikiadásuk, amit nem szeretnének tovább növelni a plakátolás költségeivel.
Hozzáértők szerint - miután a társasházak magánterületnek számítanak -, a helyi lakóközösségek dönthetnek úgy, hogy nem függesztik ki a közös helységükben a rezsiplakátokat, hanem a jövőben is elegendőnek tekintik, ha a közös képviselő továbbra is évente egyszer számol be a ház kiadásainak és bevételeinek az alakulásáról.
A társasházakra vonatkozó törvény ugyanis nem írja elő a plakátolást, mi több, az éves beszámolók pontos tartalmára sem létezik egységes szabályozás.