A kedvező eredmény több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a termelési oldalon, különösen a mezőgazdaság, de az építőipar is, a felhasználási oldalon pedig a beruházás a korábban gondoltnál jobban fejlődött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korrigálta a korábbi negyedévek GDP-adatait, a tavalyi I-III. negyedévet kissé lejjebb, az idei első két negyedévet érdemben feljebb vitte.
A bruttó termelési adatok alapján az iparban és a kereskedelemben 2013 I-III. negyedévében még csak stagnálás volt (de a III. negyedévben már egyértelmű növekedés).
A GKI-Erste konjunktúraindex az üzleti szférában és a fogyasztók körében is további javulást valószínűsít. A IV. negyedévben - a tavalyi alacsony bázishoz képest - a GDP 2 százalék körüli emelkedése valószínű, ami 2013 egészében 1 százalékos dinamikát jelent.
Jövőre az ideihez hasonló időjárási viszonyok esetén az ipari kivitel gyorsulása és a szolgáltatóágazatok visszaesésének befejeződése bővítheti a GDP-t, de ez összességében az ideinél alig gyorsabb, 1,3 százalék körüli növekedést alapoz meg.
Ráadásul kedvezőtlen strukturális változást jelez, hogy miközben az import jövőre várhatóan lassabban bővül az exportnál - ami önmagában az élénkülés beindulásának kísérőjelensége lehet -, ez nem az ideihez képest valószínűleg lassuló, csak 2 százalékkal emelkedő beruházásoknak lesz a következménye, hanem a választási évben - átmenetileg - 1,5 százalékkal emelkedő fogyasztásnak.
A befektetési környezet ugyanis a jogbiztonság hiánya miatt továbbra is rossz. Ezen érdemben az MNB növekedési hitelprogramja sem tud változtatni. Mindez arra utal, hogy a gyorsulás nem folytatódik, az idei IV. negyedévhez képest jövőre a GDP-dinamika inkább kissé lassul.