Jövő év elejéig részlegesen feloldják az Iránnal szembeni szankciókat, azt követően, hogy vasárnap megállapodás született a Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország), illetve Teherán között a perzsa állam atomprogramjáról. "Az elkövetkezendő hetekben a szerződés gyakorlatba ültetésére koncentrálnak a felek" - mondta a The Guardian brit lapnak egy névtelenül nyilatkozó nyugati diplomata. Hasonlóan fogalmazott a francia külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, a következő hetekben ellenőrzik, hogy Irán betartja-e a nukleáris programját érintő kötelezettségvállalásait, míg Teherán vélhetően óvatosan kezeli majd a büntetőintézkedések korlátozott feloldását. Laurent Fabius megerősítette: az uniós külügyminiszterek a tervek szerint december közepén ülnek össze megvitatni a kérdést.
Franciaország beismerte, hogy tudott az Egyesült Államok és Irán közt zajló titkos ománi tárgyalásokról, amelyek során az átmeneti megállapodás főbb részleteit dolgozták ki az elmúlt nyolc hónapban. A Hatok és Irán tárgyalásaival párhuzamosan kétoldalú egyeztetés zajlott Teherán és Washington között, csak Hasszan Roháni elnök augusztusi megválasztása óta négy tárgyalási fordulót tartottak.
Nagy-Britannia arra kérte a világ vezetőit, s elsősorban Izraelt, adjanak esélyt a hat hónapra szóló átmeneti megállapodásnak, hogy a nagyhatalmak esetlegesen egy végleges egyezményt tudjanak kidolgozni Iránnal. Az izraeli kormányfő - aki történelmi hibának nevezte a genfi alkut - delegációt küld az Egyesült Álamokba a végleges megállapodásról tárgyalni.
Amerikai becslések szerint az átmeneti megállapodással 7 milliárd dollárt szabadítanak fel Irán számára: 4,2 milliárd dollárt az olajipart sújtó büntetőintézkedések feloldásával, 1 milliárdot a petrokémiai eladások visszahonosításával, 500 milliót az autóipart bénító szankciók megszüntetésével, s további 400 milliót a külföldi kintlévőség felszabadításával - utóbbi a külföldön tanuló iráni diákokat hivatott támogatni.
Miközben az Egyesült Államok bizalomépítő lépésnek nevezte az alkut, addig az 1979-es iráni forradalom elején 444 napig, a teheráni nagykövetségen foglyul ejtett amerikaiak vegyesen nyilatkoztak a megállapodásról. "Személy szerint egyetlen iráni vezetőben sem bízom meg. A helyzet nem sokban különbözik attól, amikor kinn tartózkodtam" - fogalmazott az AP hírügynökségnek Thomas E. Schaefer, az amerikai légierő nyugalmazott parancsnoka. "Semmiben sem értettünk egyet, amikor 444 napon át tárgyaltunk. Nehéz lenyelni, hogy az ellenségeinkkel tárgyalunk, míg szövetségeseinket hátba szúrjuk" - tette hozzá Rodney "Rocky" Sickmann őrmester. Ugyanakkor Victor Tomseth, a 72 éves egykori diplomata az első pozitív lépésnek tartja az átmeneti alkut.