Hét elvi kérdésben foglalhat állást december 16-án a Kúria jogegységi tanácsa. A kérdéseket tartalmazó jogegységi javaslatot Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője jegyzi.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap találkozott a Kúria elnökével, Darák Péterrel. Ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök utasította Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy minisztert, hogy konzultáljon a Kúriával.
A miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte a devizahitelek ügyében született ellentmondásos bírósági ítéletek miatt jogegységi határozatra van szükség.
Igazodási pontokra vár a kormány
Olyan állásfoglalást várunk a Kúriától, amely nem bővelkedik dodonai megfogalmazásokban, és nem többféle értelmezésre ad módot, hanem világos és egyértelmű irányokat jelöl ki a devizahitelek magyarországi problémáinak kezelésére - mondta a közszolgálati rádiónak a Dél-Koreában tartózkodó nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály szerint mindenképpen biztató előrelépés, hogy a Kúria megfogalmazta azokat a kereteket, amelyeken belül megpróbálja a devizahitelesek ügyét rendezni, és megpróbál olyan igazodási pontokat kijelölni, amelyeken keresztül a kormány is érdemben tud lépéseket tenni a devizahitesek megsegítésére.
Természetesen a részletek is nagyon fontosak Varga szerint és nagyon bízik benne, hogy a Kúria olyan döntést hoz ebben a hét pontban, amely használható lesz a kormány számára is.
A Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévő perek számáról, és beszerezte az eddig jogerősen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülő többrétegű és összetett jogi problémákat.
Az OTP Bank főosztályvezetője, Korba Szabolcs nemrég egy konferencián 60 jogerősen befejezett perről beszélt, melyek közül információi szerint 6-ot nyertek az ügyfelek. A hitelsikerek.hu weboldal ennél több, 18 jogerős, devizahiteles által nyert perről tud.
A devizaadósokat képviselő civilek azt a kérdést teszik fel a leggyakrabban: volt-e deviza a kölcsönök mögött? Van olyan álláspont, amely szerint a devizahitel nem is devizahitel, hiszen az ügyfél forintban kapta meg.
Ezt közgazdászok, bankszakemberek többször cáfolták. Rendszeresen titulálják a közbeszédben egyszerű uzsorának a devizahiteleket, amiért az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósnak kell állnia - a Kúria most azt is tisztázhatja, uzsora-e a devizahitel.
Lázár János egyenesen az ország legnagyobb uzsorásának nevezte Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját - bár elképzelhető, hogy nem csak a devizahitelek miatt.
A szerződések tisztességtelenségével kapcsolatban a Kúria eddig nem hozott döntést, az erről szóló pert előzetes döntéshozatali eljárásra továbbította az Európai Bíróságra, ennek tárgyalása december 5-én kezdődik.
Helyreállítható-e az eredeti állapot
A perekkel kapcsolatban a legnagyobb kérdés, hogy mi a szerződés semmisségének jogkövetkezménye. Az adósok többnyire abban reménykednek, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani, s így az eredetileg forintban megkapott összeget kell kifizetniük a banknak.
Ebben az esetben a tartozás azonnal és egy összegben lenne esedékes. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának elnöke a közszolgálati televíziónak korábban kifejtette: ebben az esetben a folyósított devizaösszeget kellene kifizetnie az adósnak, vagyis mai árfolyamon rendezni a hitelt.
Jogegység kontra bírói függetlenség
Miután Magyarországon nincs precedensjog, a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. Erre hivatkozva a legfelsőbb bírói fórum jogegységi határozatokat hozhat, kollégiumi véleményeket fogadhat el, és elvi bírósági határozatokat tehet közzé.
Mindez azt jelenti, hogy a Kúria aktívan befolyásolhatja, hogy milyen ítéletek szülessenek az alsóbb fokú bíróságokon.
Ennek alapját maga az alaptörvény teremti meg, hiszen abban az áll: a Kúria "a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz".
Ugyanez szerepelt a korábbi alkotmányban is, amely az akkori Legfelsőbb Bíróság e jogkörét tartalmazta. Mindezt sokan, köztük Polt Péter korábbi és mai legfőbb ügyész is többször bírálta korábban, ráadásul az Európai Unió is kritizálta a bírói mérlegelés csorbítása miatt.
Ám az Alkotmánybíróság néhány éve nem találta a bírák ítélkezési szabadságához fűződő jogba ütközőnek, hogy "a joggyakorlat továbbfejlesztése" vagy "az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása" érdekében jogegységi határozatok szülessenek, persze szigorúan "elvi" kérdésekben, ami azt jelenti, hogy sohasem konkrét ügyekben.
A lapunknak korábban nyilatkozó Darák Péter szerint az eljárás azért nem sérti a bírák függetlenségét, mert "nem vonja el az ügyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírótól".
A Kúria elnöke úgy fogalmazott: "a jogegységi tanács nem az eljáró bíró helyett dönt, hanem a korábban megszületett döntések közötti esetleges ellentmondást próbálja meg jogértelmezéssel feloldani."
Jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, valamint esetenként az ítélőtáblák elnökei, a Kúria jogegységi tanácsai, illetve a legfőbb ügyész jogosultak.
Magyarán: sem a kormányfő, sem az igazságügyért felelős miniszter nem kérheti jogegységi eljárás, vagy vizsgálat lefolytatását a főbírótól, sőt, a parlament hosszas huzavona után módosította az idevágó törvényt azért is, hogy még az Országos Bírósági Hivatal elnöke se kezdeményezhessen ilyen eljárást.
Az idevágó jogszabály alapján egy jogegységesítési indítványt az illetékes, 5 vagy 7 tagú szakági tanács vizsgál ki - a Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, valamint munkaügyi-közigazgatási jogegységi tanács működik -, egy vagy több ülésen megvitatják azt, majd pedig - valamennyi tag jelenléte mellett egyszerű szótöbbséggel - határozatot hoznak.
Ezt a határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést a Magyar Közlönyben és a bírósági honlapon kell közzétenni, a bíróságokra pedig ekkortól kötelező is a döntés.
A Kúria kérdései
Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)?
A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?
A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható, és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
Nyilatkozatpárbaj a kormány és a Kúria között
Wellmann György (a Kúria polgári jogi kollégiumának vezetője): A devizahitel-konstrukció tisztességtelenségének vizsgálatával kapcsolatban a Kúria már korábban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon (2013. 07. 04.)
Orbán Viktor: Van itt azért egy probléma, és valakinek azért szembe kellene ezzel nézni. A kormány a maga részéről kétszer is szembenézett, sőt háromszor. Most az igazságszolgáltatásnál nem ezt látom. Van itt egy alapvető jogi kérdés, amit nem a kormánynak kellene megválaszolnia, hanem az igazságszolgáltatásnak. Ez pedig úgy hangzik, hogy akkor a devizahitelek hibás termékek voltak-e, vagy nem. (2013. 07. 05. Kossuth Rádió)
Orbán Viktor: Mi azt a döntést hoztuk, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter oldja meg, hogy tűnjenek el a magyar pénzügyi rendszerből a devizaalapú lakáshitelek. (2013. 07. 27. Kossuth Rádió)
Orbán Viktor: Ezt a szituációt erkölcsi szempontból a bankok kötelessége lenne megoldani. Az történt, hogy a bankok olyan szerződéseket kötöttek az ügyfeleikkel - szerintem rosszhiszeműen -, (…) hogyha baj következne be, (…) az ebből fakadó összes kockázat és összes baj az emberekre hárul, a bankok továbbra is garantáltan hozzájutnak a profitjukhoz. Ez rosszhiszeműség, ez nem fair, ez nem méltányos. (2013. 09. 06. Kossuth Rádió)
Rogán Antal: Azt szeretnénk, ha a Kúria jogegységi döntést hozna a devizahitelesek ügyében. (2013. 11. 04.)
A Kúria közleménye: A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal. Nem felelhet meg annak az elvárásnak, hogy a devizahiteles problematikát teljes egészében tisztázza mind a kormányzati szervek, mind az érintett devizahitelesek, mind a közvélemény számára. (2013. 11.06.)
Wellmann György: A jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt. A devizaalapú hitelek alapvetően társadalmi problémát jelentenek, nem pedig jogi és banki természetű gondot. (2013. 11. 07.)
Orbán Viktor: Arra kell sarkalnunk az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúriát, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet ezen a területen, ezt jogegységi döntésnek nevezik a mi szakmánkban, tehát hozzanak egy olyan állásfoglalást, ami után a bírók az azonos tényállásokat azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek. (2013. 11. 08. Kossuth Rádió)
Orbán Viktor: Tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük - mint a józan erkölcsi érzék diktálná - az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget. A másik lényeges kérdés, amelyben a kormány gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. (2013. 11. 22., Kossuth Rádió)
