Most mondhatnánk, hogy végre olyan sportágra költik a pénzt, amely megérdemli. Amelyik az olimpiákon, a világbajnokságokon, az Európa-bajnokságokon bizonyít, szállítja az aranyérmeket és a dicsőséget Magyarországnak, nem pedig olyan, amely nyeli a tízmilliárdokat, aztán sosem jut el egyetlenegy világversenyre sem 1986 óta, míg klubszinten már a selejtezők selejtezőjében kiesik a nemzetközi kupákból.
Mindenesetre végre az úszás megkapja azt a támogatást, aminek segítségével például biztosítani lehet a Kőér utcai uszodában a "Minden gyermek tanuljon meg úszni" elnevezésű program részeként óvodás és iskolás csoportok edzéseit.
Ez azért is fontos, mert a jelenleg 12-13 éves korosztály legjobbjait szűrő monitoringrendszerrel e program keretében választják ki a 2017-es budapesti junior-világbajnokságon induló fiatal úszókat is.
A Kőér utcai uszoda történelmi helynek számít, mert sok magyar bajnok, olimpiai győztes itt kezdte az úszást, például a sportág ötszörös ötkarikás aranyérmese, Egerszegi Krisztina is.
Amíg Ságvári Endrének anno 32 neve volt, addig Hosszú Katinkának az idei rövidpályás világkupa-sorozatában 32 aranyérme van. A kiváló úszónő ugyanis ezúttal újabb két elsőséget szerzett a nyolcadik, befejező állomásán Pekingben. A Vasas világ- és Európa-bajnoknője a 25 méteres medencébe kiírt pénzdíjas viadal nyitónapján először a 200 méteres gyorsúszás döntőjében diadalmaskodott 1:53.82 perccel, egy testhossznyi előnnyel, majd a 200 m vegyes döntőjében nyert, méghozzá 2:05.34 perces idővel. Hosszú az idei világkupa-sorozat összetett pontversenyét már megnyerte, ezáltal a 100 ezer dolláros fődíjra is jogosult.
A 200 m mellen olimpiai, világ- és Európa-bajnok Gyurta Dániel magabiztosan diadalmaskodott fő száma pekingi döntőjében: az Újpest versenyzője több mint egy testhosszal, 2:03.09 perces teljesítménnyel csapott elsőként a célba, így mostani ötödik fellépésén ötödik győzelmét aratta kedvenc számában.
Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy amikor a kormány 16 kiemelt sportág rendkívüli támogatása mellett döntött, okkal lett a leginkább kedvezményezett éppen az úszás.
Elmondta, hogy 2020-ig egészen pontosan 14,157 milliárd forintot tesz ki az állami támogatás teljes összege, ebből jut a versenysport mellett létesítményfejlesztésre, utánpótlás-nevelésre, élműhelyekre egyaránt.
És ne felejtsük el, a junior-vb után Magyarország adhat otthont a 2021-es felnőtt vizes világbajnokságnak.
