Algimantas Rimkunas, a Tanácsot képviselő litván pénzügyminiszter-helyettes kijelentette, a kompromisszumos megoldás lehetővé teszi a növekedés felgyorsítását, valamint fontos programok elfogadását a foglalkoztatás és az innováció terén.
Megegyezés született továbbá az idei évre vonatkozó eddig függőben lévő tételek kifizetéséről, 3,9 milliárd eurós kohéziós pénzről, valamint további 400 millió euróról, amelyet az árvízkárosultak megsegítésére fordítanának.
A helyzet javítását célzó első nemzetközi konferenciára ez év július 3-án került sor Berlinben, közös német-francia kezdeményezésre. Akkor a munkahelyteremtési lehetőségek álltak a megbeszélések középpontjában, majd ezt követően az EU több célirányos intézkedést hozott. A következő 7 éves uniós költségvetés az első két évre 6 milliárd eurót biztosít munkahelyteremtésre 13 országban a munkanélküliségtől leginkább sújtott régiókban, ahol a fiatalok munkanélkülisége meghaladja a 25 százalékot. Összességében az uniós országok az Európai Beruházási Bank segítségével 2013 és 2015 között 40-45 milliárd euró áll rendelkezésre ifjúkori munkahelyteremntésre.
A tegnapi párizsi találkozón az eddigi eredményeket értékelték az európai vezetők, nem is terveztek új intézkedéseket.
Ebből 250 milliót a költségvetési tartalékokból, 150 milliót pedig a jövő évi keretből vesznek el. A kompromisszum arról is rendelkezett, hogy az Európai Parlament kérésének megfelelően jövőre további 200 millió eurót szabadítanak fel a kutatás számára.
A megállapodással valószínűvé vált, hogy az Európai Parlament jóváhagyja az Unió 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keretét, amelyről év elején állapodtak meg az EU állam- és kormányfői.
„Meggyőződésem, hogy az EP áldását adja a többéves költségvetést” – jelentette ki az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Janusz Lewandowski, aki nem látja értelmét annak, hogy a szavazást elhalasszák. A kompromisszumos megállapodás azért fontos mérföldkő, mert már hónapok óta vitatkozott egymással a kérdésben az EP a tagállamokkal.
A Tanács eredeti javaslata szerint 142,2 milliárdos kötelezettségvállalást és 135 milliárdos tényleges kifizetési szintet akart, az EP viszont 143,1 milliárdos kötelezettségvállalásra és 136,4 milliárdos tényleges kifizetésre törekedett.
A megállapodás szerint jövőre az EU kevesebbet költhet, mint az idei évben. 2013-ban ugyanis az Unió 144,3 milliárd eurót költhetett el. Az idei költségvetésben 11,2 milliárd eurós lyuk keletkezett, ezt utólag a tagállamoknak kellett finanszírozniuk.
Nem zárható ki ugyanakkor, hogy 2014-ben is pótköltségvetésre lesz szükség – ismert el Algimantas Rimkunas.
Az EU 28 tagországa közül négy szavazott az EP-vel kidolgozott kompromisszum ellen, Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország. Ezen országok szigorúbb megtakarításokat követeltek.
