Sikerült megoldani a kormánynak a devizahitelesek problémáját - hirdette büszkén Orbán Viktor miniszterelnök 2011 decemberében, miután aláírták az árfolyamgátról és a nem fizető adósok részleges tartozáselengedéséről szóló megegyezést a Magyar Bankszövetséggel. Úgy tűnik, elhamarkodott volt a kormányfő kijelentése, ugyanis most, két évvel később ismét meg kell menteni a devizahiteleseket. A kormány vélhetően nem tervezett újabb intézkedést: márciusban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteri meghallgatásán ki is jelentette, hogy nem várható további mentőakció. Majd júliusban következett a fordulópont: a Kúria megállapította egy szerződés érvénytelenségét amiatt, hogy a bank nem rögzítette az árfolyamrés (a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség) mértékét a hitelszerződésben. A hitelesek arra számítottak, hogy a szerződés semmissége úgy valósul meg, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani. A Kúria azonban ehelyett belenyúlt a szerződésbe és az árfolyamrés rögzítésével érvényessé tette a szerződést. Ekkor a hitelesek tüntetéssorozatba kezdtek, a Jobbik pedig tematizálni kezdte az ügyet. A kormány ezután kezdett ismét foglalkozni a devizahiteles kérdéssel, és ismét végleges megoldást ígért.
Feladat a Kúriának
Az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, és ha igen, hogyan válhattak általánossá - fogalmazott a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a Kúria július 4-i döntése után. A legfelsőbb bírói fórum jelezte: a jogalkotó feladata megoldani a devizahitelek körül kialakult problémát. Szeptemberben a kormány, miután többször megígérte, hogy kivezeti a devizahiteleket, sőt meglebegtette, hogy egy alkotmánybírósági döntés értelmében az azonnali forintosításra is lehetősége van, ultimátumot adott a bankoknak, hogy javítsák ki a hibás szerződéseket, különben a kabinet a maga megoldását nyújtja be a parlamenthez. A bankok erkölcsi kötelességének tartja a miniszterelnök, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára - fogalmazott a kormányfő. A bankok erre november 1-jéig kaptak időt, le is tettek egy javaslatot az asztalra, ám a kabinet lesöpörte. Azóta némiképp finomodott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kommunikációja, most már tárgyalnának a bankok javaslatairól. Azok ugyanis megvalósították a kormány elképzelését, kivezetnék a devizahiteleket.
Amikor letelt a bankoknak adott ultimátum határideje, a kormánynak lépnie kellett valamit: ez azonban nem végleges megoldás. Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot a választások utánig, és kiterjesztették az árfolyamgátat. Most ismét a Kúriára próbál nyomást gyakorolni a kormány, hogy hozzon jogegységi határozatot a devizahiteles perekről. Vagyis ismét azt várja, hogy a legfelsőbb bíróság mondja meg, hibás termék-e a devizahitel. Tekintve, hogy maga Orbán Viktor is többször kifejtette, hogy a devizahitel hibás termék, és ezért a felelősséget a bankoknak kell viselniük, az sem kérdés, milyen döntést vár a Kúriától. Egy demokratikus jogállamban azonban az igazságszolgáltatás a kormánytól függetlenül működik, így finoman szólva sem elegáns lépés a miniszterelnöktől, hogy bármire is utasítja a Kúriát.
Jogi zűrzavarhoz vezetne, ha a kormány bevezetne egy devizahiteles mentőcsomagot, majd a bíróságok ezzel ellentétes döntéseket hoznának - indokolta a késlekedést Orbán. A Kúria polgári kollégiumának elnöke azonban kijelentette: a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák között. A Kúria ismét jelezte: nem az ő feladata a devizahiteles probléma megoldása, ők csak az eléjük kerülő ügyekben foglalnak állást.
Rosszul célzott mentőakciók
Abban egyetértés van a kormány, az ellenzék, a jogi és gazdasági szereplők között, hogy a devizahitelek okozta gazdasági, társadalmi problémával kezdeni kell valamit. A megemelkedett törlesztőrészletek visszafogják a fogyasztást, a nem teljesítő hitelek miatt a bankoknak tartalékot kell képezniük, ez pedig visszafogja a hitelezést. Arra ugyanakkor érdemes felhívnunk a figyelmet, hogy amióta a kormány zászlajára tűzte a devizahitelesek megmentését, azóta rohamosan emelkedik a nem teljesítő hitelek aránya, mostanra minden 5. devizahitel bedőlt. Azonban a forintkölcsönöknél szintén magas a nem teljesítő hitelek aránya - vagyis a probléma nem csak az árfolyamveszteség, hanem a munkanélküliség, a magyar gazdaság stagnálása. A Financial Times összehasonlította tegnapi tudósításában a magyar és a lengyel devizahiteles-helyzetet: a magyar gazdaság számára lényegesen nagyobb terhet jelentenek ezek a kölcsönök. Egy drasztikus beavatkozás - például a hitelek egyösszegű átváltása a hazai devizára - azonban mindkét országban súlyos következményekkel járna. Lengyelországban a devizahitelek 2,9 százaléka, míg a zloty hitelek 2,7 százaléka dőlt be.
Kudarcos ötletek
A magyar kormány eddig alig hozott olyan intézkedést, amely a valóban bajban lévőket célozta. A végtörlesztés - melyet a bankokkal való konzultáció nélkül, rohamtempóban zavartak át a parlamenten - leginkább a tehetősek számára jelentett akár többmillió forintos hasznot. Többek között számos, a végtörlesztési törvényt megszavazó parlamenti képviselő élt a lehetőséggel. Emellett pedig megemelkedett a kereslet a forinthitelek iránt - ezekből szerettek volna a megtakarítással nem rendelkező adósok végtörleszteni - és ez az egekbe lökte a forinthitelek kamatát. Az árfolyamgát konstrukciójába csak a jogosultak 40 százaléka lépett be: egy részük feltehetően azért, mert látják, hogy ez csak elodázza a problémát. 2017-ben ugyanis az akkori árfolyamon kell törleszteni a devizahitelt, a gyűjtőszámlahitel törlesztőrészletével együtt. A devizahiteles mentőcsomagok legnagyobb bukása kétségkívül az ócsai lakópark megépítése volt. Az eredetileg tervezett 500, kiváló energiahatékonyságú ház helyett mindössze 80 épült meg, kilóméterekre a lakott területektől, csaknem 20 milliárd forintból: 43 ház azóta is üresen áll. Eddig összesen 360 ezer hitelesen segített valamilyen mentőcsomag. Az árfolyamgát mostani kiterjesztése a legalább 90, de legfeljebb 180 napos késedelemben lévő adósok, és a 20 millió forint feletti hitellel rendelkezők igen szűk körét érintheti. Ráadásul átfogó megoldásnak - amelyet a kormány a bankoktól várt, aligha tekinthető.
Az elszegényedés a devizahitel-probléma gyökere
Nincs olyan javaslat, amely a kormány minden kívánságát teljesítené: vagyis csökkenne a törlesztőrészlet, megszűnne az árfolyamkitettség és a költségvetésre nem vagy csak alig hárulna teher - mondta el lapunknak Simon Gábor. A parlament fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke szerint az adósmentés választási kampányhoz időzítése része a kormány taktikájának.
Egyetlen csodaszer már csak azért sem lehetséges a problémára, mert nem csak önmagában a devizahitel a probléma, hanem maga az elszegényedés, a munkanélküliség, az általános megélhetési költségek drasztikus emelkedése az elmúlt három évben - mutat rá az MSZP elnökhelyettese. Ezt támasztják alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai, miszerint a végrehajtási eljárásoknak mindössze egy százaléka indul a devizahitelek miatt, az ügyek többsége úgy nevezett "kis követelés", többnyire víz, áram, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkoló társaságnál be nem fizetett tartozás. A végrehajtási ügyek többsége továbbra sem éri el a százezer forintos összeghatárt, és mindössze 20 százalékban beszélhetünk 500 ezer Ft feletti követelésről.
A megoldást Simon Gábor szerint az sem segíti, hogy a kérdés meglehetősen átpolitizálódott, a kormánypártok és a Jobbik között versenyfutás kezdődött a devizahiteles szavazatokért, ebben a környezetben pedig nehéz a gazdasági racionalitás mentén vizsgálni a kérdést. Azoknak az adósoknak, akiknek valóban szükségük lenne a segítségre, a kormány egyelőre nem tudott érdemi segítséget nyújtani: a végtörlesztés lehetőségével a tehetősebbek élhettek, az árfolyamgáttal a még törleszteni tudók, azok számára, akiknek a fizetőképessége már nem állítható helyre az árfolyamgáttal sem, a Nemzeti Eszközkezelő nyújthatna segítséget, ám ez alig működik - emelte ki Simon Gábor. Számukra jelenthetne az MSZP elnökhelyettese szerint megoldást a magáncsőd bevezetése, amelyet az előző és a mostani kormány, az ellenzék és a szakma is felvetett - ez azonban továbbra is késik.
A kormány új, devizahiteles mentőcsomagjának részeként december elsejéről november 9-ére módosította a kilakoltatási moratórium kezdetét, és március elseje helyett a parlamenti választások után, április 30-án ér véget. A téli kilakoltatási moratórium életbelépését egyébként több mint tíz évvel ezelőtt maga a végrehajtói kamara kezdeményezte. A kilakoltatási moratórium nem befolyásolja érdemlegesen az ingatlanpiacot: egyrészt, mert az árverezéseket ez idő alatt is lehet folytatni, másrészt pedig összesen néhány ezer ingatlan érintett a kérdésben, ami elenyésző a teljes ingatlanpiaci kínálathoz képest - mondta el az Eco.hu-nak adott interjúban Kosztolánczy György. Az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója szintén kiemelte, hogy a kilakoltatásoknak csak elenyésző része következik be a hiteladósságok miatt. Egy következő devizahiteles mentőcsomag ingatlanpiacra gyakorolt hatását a részletek ismerete nélkül nem lehet felmérni - véli a szakember. Jelenleg évi 80-90 ezer tranzakcióra állt be a piac, ami rendkívül alacsony szám – hiszen ilyen ütemben 40-50 évente cserél gazdát egy-egy ingatlan –, de az is sokat mond, hogy 2008-at megelőzően soha nem volt 150 ezer alatt az éves tranzakciók száma.
Ki a hibás?
Parlamenti vizsgálóbizottságot is hívott össze megalakulása után az Orbán-kormány, hogy megvizsgálja, kinek a hibája volt, hogy a lakossági devizahitelezés ennyire túlburjánzott. Orbán Viktor többször kifejtette, hogy az "elmúlnyolcév" szocialista kormányainak legszörnyűbb öröksége a lakossági devizahitel-állomány. Ezt a kabinet politikusai azzal magyarázták, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban megszüntette az állami kamattámogatott lakáshiteleket. Azt azonban nem teszi hozzá a Fidesz, hogy ez a konstrukció csaknem 220 milliárd forintos terhet jelentett az állami költségvetésnek. Az azonban tény, hogy az így megemelkedett hitelkeresletet a bankok igyekeztek kielégíteni - köszönhetően az első Orbán-kormány 2001-es döntésének pedig lehetővé vált Magyarországon a devizahitelezés. A forinthitelek kamata azonban az egekben járt - többek között a magasan tartott jegybanki alapkamatnak. Ismeretes: az MNB elnöke 2001 és 2007 között Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere volt. A parlamenti vizsgálóbizottság végül arra jutott, hogy a történet minden szereplője követett el hibát.
Később döntenek a jogegységiről
Hétfőn összeült a Kúria jogegységi tanácsa, döntéshozást azonban egy későbbi időpontra halasztotta a testület - közölte a polgárjogi kollégium szóvivője a Portfolio.hu-val. A novemberben esedékes jogegységi határozat azokat a szerződéseket érinti, amelyekkel kapcsolatban a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték vagy kérik a bíróságoktól. Nem kizárólag a devizahitel-szerződésekről, sőt nem is csak a hitelszerződésekről van szó. Vagyis kifejezetten általános alapelveket meghatározó határozat fog születni, nem olyan, amelyre a kormány számít.
Az adósok mostanában rákaptak, hogy csupán a szerződés érvénytelenítését kérik a bíróságtól - hívta fel a figyelmet Wellmann György. A Kúria polgári kollégiumának vezetője múlt héten egy konferencián kifejtette: a polgári törvénykönyv lehetővé teszi pusztán a szerződés érvénytelenségének kimondását, anélkül, hogy a bíróság helyreállítaná a szerződést, így pedig az adós hátradőlhet, hiszen az érvénytelen szerződés értelmében nem kell törlesztenie. Ez alapján pedig a bank csak akkor nyújthat be viszontkeresetet a szerződés helyreállítására, ha elismeri annak érvénytelenségét. Ahhoz, hogy az adósnak erre ne legyen lehetősége, a polgári törvénykönyv módosítására lenne szükség, a Kúria jogegységi határozata pedig nem tudja megváltoztatni a jogi környezetet.
