Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a varsói tanácskozást megelőzően közzétette legújabb értékelésében figyelmeztetett, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi szinten folytatódik 2020-ig, akkor az elkövetkező évtizedekben sokkal nehezebben, magasabb költséggel lehet csak megakadályozni, hogy a globális felmelegedés növekedése ne haladja meg a 2 százalékot, az iparosodás előtti szinthez viszonyítva.
Még ha a a felek betartják is eddigi vállalásaikat, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2020-ban 8-12 gigatonna széndioxidnak (CO2) megfelelő mennyiséggel meghaladja azt a szintet, amely lehetővé tenné a veszélyek leggazdaságosabb elhárítását.
Az UNEP 2013-as GAP-jelentése elismeri, hogy magasabb kibocsátási szint mellett is elérhetők a kitűzött célok, csakhogy jóval nagyobb kihívás lesz, s összehasonlíthatatlanul nagyobb ráfordításokat követel meg.
Christiana Figueres, az UNFCCC végrehajtó titkára felhívta a Kyotói Egyezmény aláíróit, hogy növeljék felajánlásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
"Az országonkénti felajánlások növelése sem elegendő önmagában, ezért nagyon sürgető, hogy 2015-re sikerüljön tető alá hozni a nemzetközi együttműködés katalizátoraként szolgáló új átfogó klímamegállapodást" - hangsúlyozta nyilatkozatában Figueres.
A lengyel fővárosban megnyíló klímatanácskozás házigazdája Marcin Korolec, Lengyelország környezetvédelmi minisztere lesz. E héten szakértői szinten üléseznek, a jövő heti miniszteri találkozót Martin Lidegaard dán klímaenergiai, illetve Maria Kiwanuka ugandai fejlesztési miniszter vezeti.
A varsói konferencia célja, hogy a klímaváltozás elleni harc hosszútávú finanszírozásához szükséges forrásokat mobilizálják. Az iparilag fejlett országok Koppenhágában három évre 30 milliárd dollárt ajánlottak fel a fejlődő országok támogatására.
Csakhogy 2020-ig évente 100 milliárd dollárt kellene előteremteni, erről azonban csak elvi megállapodás született, konkrét felajánlások azonban nem.
A világszervezet klímaváltozási szakértői igyekeznek tudatosítani, hogy a 2020-ig hátralévő időszak kritikus fontosságú a kibocsátás csökkentésében.
Varsóban megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a magánszektort hogyan lehet bevonni a klímaváltozás elleni harcba. A feltörekvő országok, elsősorban Kína és India, ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy alapvetően állami forrásokra kell támaszkodni a finanszírozásban.
Varsóban az előzetes nyilatkozatok szerint senki nem remél áttörést, ez afféle munkatanácskozás lesz. "A 2015-ös párizsi klímacsúcsra kell összerakni a puzzle elemeit.
De a varsói tanácskozás eltakaríthatja az útból az akadályokat, és világossá válhat, milyen kulcsproblémákat kell megoldani 2015-ig" - nyilatkozta Yvo de Boer, az ENSZ klímatestületének korábbi vezetője.
Az átfogó klímamegállapodás esélyeit latolgatva az egyik legfontosabb kérdés, vajon milyen álláspontra helyezkedik az Egyesült Államok, miután, a Bush-kormányzat idejében, kivonultak a kiotói egyezségből.
Washington annak idején sérelmezte, hogy a feltörekvő államok, köztük a legnagyobb szennyező, Kína számára nem szabott meg kötelező kvótákat a Kiotói Jegyzőkönyv.
Todd Stern, az amerikaiak fő klímatárgyalója egy londoni konferencián azt mondta, merev szabályok, mindenkire kötelezően vonatkozó kibocsátási célok megállapítása hátráltathatja a globális klímaegyezmény 2015-ös megkötését.
Stern szerint az új megállapodásban mind a fejlett, mind a fejlődő államok érdekeit tekintetbe kell venni. Hszie Zen-hua, Kína főtárgyalója egyetértett azzal, hogy rugalmasságra van szükség, ugyanakkor kulcsfontosságúnak vélte, hogy a fejlődő országok teljesítsék pénzügyi felajánlásaikat.
Kína Pekingben, Sanghajban és Kuangtung tartományban bevezeti a széndioxidkvóták piacát, s azt vállalta, hogy 2020-ra a 2005-ös szint 40-45 százalékára csökkenti a károsanyag kibocsátást.