Az egyeztetésekhez pénteken csatlakozott az amerikai, szombaton pedig az orosz és kínai külügyminiszter is. Mint Laurent Fabius az AFP francia hírügynökségmek elmondta, szeretnének megállapodásra jutni Teheránnal, de számos fontos kérdés maradt még megoldatlan.
A francia külügyminiszter - Párizs képviseletében - keményebb álláspontra helyezkedett nyugati társaihoz képest, s csak akkor lát esélyt az áttörésre, ha Irán elfogadná, hogy legfeljebb 20 százalékos tisztaságú uránt állíthat elő, felhagy a katonai célú dúsítással, felhasználhatatlanná teszi az eddigi készleteket, s nem indítja be a plutóniumreaktort Arakban.
Cserébe a hat nagyhatalom felszabadítaná a korábban zárolt iráni kintlévőségeket, s fontolóra venné az arany, nemesfém és kőolajszármazékok kereskedelmi tilalmának feloldását.
Izrael kritizálta a Teheránnak tett nyugati ajánlatot, “veszélyesnek” titulálva azt, s arra biztatta a nagyhatalmakat, hogy kerüljenek el egy “rossz alkut”.
A zsidó állam elutasította a formálódó megállapodást. Barack Obama amerikai elnök telefonon tájékoztatta Benjamin Netanjahu izaeli kormányfőt a genfi tárgyalások eredményeiről, s elkötelezettségét hangsúlyozta, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fegyverhez jutását.
A mérsékelt iráni lapok üdvözölték a tárgyalások kedvező híreit, egy "történelmi megállapodás" lehetőségét vetítve előre, míg a konzervatív újságok csupán "délibábról" beszéltek.
"Genf történelmi esemény, mivel Irán és a Nyugat végre hajlandó volt egymás szemébe nézni 35 év kölcsönös bizalmatlanság és vég nélküli vádaskodás után" - olvasható a kormánypárti Sarg címoldalán.
Az Arman ugynakkor óva int a “túlzott derűlátástól”, mondván a szankciók enyhítése jobb esetben is csak a kintlévőségek egy részének feloldását jelenti, ami ugyan levegővételhez juttatja Iránt, de nem oldja meg az alapvető problémákat.